Trading

„Árnyékflották” mentik meg az orosz nyersolajkereskedelmet

S.Rita | 2023.02.02. 02:00

Oroszország az uniós embargó december eleji bevezetése óta továbbra is csaknem ugyanannyi tengeri nyersolajat exportál, de a kereskedelem szerkezetében jelentős változások mutatkoznak.

 

Oroszország tengeri exportja december és január közepe között átlagosan napi 3,1 millió hordó volt, ami 150 000 hordóval, azaz mintegy 5%-kal maradt el a tavaly január-novemberi átlagtól, még azután is, hogy az EU december 5-i importembargója miatt Európa nagy részét elvesztette mint piacot – írja az Energy Intelligence.

Az exportot azonban egyre inkább egy új, nem nyugati tankereket használó, homályos kereskedői csoport bonyolítja le. A kereskedelem részletei is homályba vesznek, mivel a hajózás és a kereskedelem is az árnyékba vonul.

Az embargót az orosz nyersolajra vonatkozó G7-árplafon kísérte, amelynek célja az volt, hogy a hajózási szolgáltatások nyújtására vonatkozó párhuzamos szankciókkal szemben más országokba áramoljon az olaj. A kikötői adatok szerint Oroszország ebben a hónapban rekordszintre növelte a Kínába és Indiába irányuló nyersolajszállításokat.

Kína mintegy 950 000 hordó/nap mennyiségű, az orosz távol-keleti kikötőből, Kozminóból szállított kelet-szibériai-csendes-óceáni keverékű nyersolajat fog fogadni, ami több mint 15%-os növekedést jelent decemberhez képest, és alkalmanként az uráli keverékből is szállítanak.

Kína a Malajziából származó nyersolajimportban is megugrásszerű növekedést mutat, amelynek egy része feltehetően Oroszországból, Iránból vagy Venezuelából származó, szankciókkal sújtott nyersolajból áll. India a korábbinál is több uráli nyersolajat szív fel, és finomítói elkezdték átvenni a Murmanszkból szállított orosz sarkvidéki nyersolajat is, amelyet korábban az EU-ba szállítottak.

Az Energy Intelligence és a Kpler hajókövető cég adatai szerint India összesen mintegy 1,4 millió hordó mennyiséget importált naponta december eleje óta. Ehhez képest 2022-ben átlagosan 800 000 hordó/nap volt, az ukrajnai háború előtt pedig mindössze 50 000 hordó/nap.

 

Kevés részlet

Az orosz kereskedelem részleteit azonban egyre nehezebb nyomon követni, mivel a szállítások átláthatósága egyre romlik.

Az orosz nyersolajat szállító hajók többsége vagy orosz tulajdonban van – az állami irányítás alatt álló Sovcomflot fuvarozó és annak dubaji székhelyű leányvállalata, a Sun Ship Managementében -, vagy egy több tucat öreg tankerből álló „árnyékflottához” tartozik, amelyet vélhetően orosz hátterű érdekeltségek ellenőriznek.

Ehhez jön még néhány török és indiai tulajdonú tartályhajó. A kínai állami hajózási óriásvállalat, a Cosco az árplafon hatályba lépésekor leállította a tartályhajók biztosítását.

Az orosz nyersolajat szállító hajók közül sokat homályos, gyakran dubaji székhelyű, Oroszországban korábban nem jelen lévő kereskedelmi cégek bérelnek. Néhány ilyen cég, mint például a Tejarinaft, a Sunrise, a Bellatrix és a Samaria, már több hónapja szállít orosz nyersolajat, általában az állami irányítás alatt álló óriáscég, a Rosznyeft megbízásából. Az elmúlt hetekben azonban új szereplők, mint például az Elbrus General Trading, a Petroruss és az Arida is megjelentek mint átemelők, és más orosz termelőktől vásárolnak.

„Több ilyen furcsa cég fog megjelenni, ez elkerülhetetlen” – mondja egy forrás, aki szorosan figyelemmel kíséri az orosz szállítmányokat.

 

Kényelmesen, árplafon alatt

Az Energy Intelligence rakodási adatok elemzése szerint az ilyen cégek akár 2 millió hordó/nap orosz tengeri exportot is jelenthetnek. A kereskedelem feltételeiről alig vannak részletek. Kereskedelmi források szerint az ügyleteket valószínűleg többnyire nyílt hitelre kötik, ahelyett, hogy a szokásos módszerrel egy nemzetközi banknál akkreditíveket nyitnának.

„Ahhoz, hogy egy kereskedelmi bank okmányos meghitelezést nyújtson egy orosz nyersolajszállítmányra, látniuk kell a dokumentációt arról, hogy az árplafon alkalmazásra került” – mondja egy másik kereskedő.

Ezek az új, titkos kereskedőcégek olyan hagyományos szereplők helyébe léptek, mint a Vitol, a Gunvor és a Trafigura, amelyek hónapokkal ezelőtt leállították az orosz nyersolaj vásárlását. Lehet, hogy hamarosan az orosz termékek vásárlását is leállítják, mivel február 5-én életbe lép az EU import embargója a termékek behozatalára.

Kevés bizonyíték van arra, hogy az árnyékflotta a G7-ek árplafonját alkalmazza a nyersolajszállítmányokra, mivel a kereskedelem nagy része a jelek szerint a mechanizmuson kívül zajlik, és nem nyugati hajókat használnak.

Az embargó és a vele járó árkorlátozás bevezetésével azonban Oroszország arra kényszerült, hogy az uráli nyersolajat a korábbi 20 dollárhoz képest akár hordónként 40 dolláros, a Brent referenciaértékhez képest komoly árengedménnyel értékesítse, hogy új vevőket vonzzon.

Mivel azonban a Brentet nemrégiben hordónként a 80 dolláros szint közepén jegyezték, ez azt jelenti, hogy az Ural még mindig kényelmesen a G7-ek által meghatározott 60 dolláros árplafon alatt megy.

 

Kiemelt kép forrása: Canva

  S.Rita
Bejegyzés megosztása
Ajánlott cikkek
Iratkozz fel hírlevelünkre!
©2025 NRGREPORT, Minden jog fenntartva.