Szabályozás

Az EP teljes embargót vezetne be az Oroszországból származó fosszilis tüzelőanyagokra

NRGreport | 2023.02.03. 01:00

Az Európai Parlament brüsszeli plenáris ülésén elfogadott állásfoglalásban az Oroszországgal szembeni tízedik szankciós csomag elfogadását sürgette, amely egyebek mellett teljes embargót vezetne be az Oroszországból származó fosszilis tüzelőanyagokra.

 

A 489 szavazattal, 36 ellenében és 49 tartózkodás mellett elfogadott állásfoglalásban az EP-képviselők a Lukoil orosz olajvállalathoz és a Roszatom orosz állami atomenergetikai konszernhez hasonló vállalatok szankcionálását kérték. Az EP emellett a jogellenesnek tartott tevékenységek széles körében – a többi között a kényszerkitoloncolásokban és a megszállt ukrán területen tartott népszavazások lebonyolításában – részt vevő tisztviselőket is szankciókkal sújtaná.

Az állásfoglalás megismételte az EP-képviselők azon korábbi felhívását, hogy az EU azonnali és teljes embargót vezessen be az Oroszországból származó fosszilis tüzelőanyagokra és az urán uniós importjára, valamint hogy a Balti-tengeren az Északi Áramlat 1-es és 2-es gázvezetékeinek használatát teljesen felfüggessze.

Ukrajna uniós tagsági kilátásaival kapcsolatban a szöveg azt várja el az EU-tól, hogy „munkálkodjon a csatlakozási tárgyalások megkezdésén, és támogassa a következő lépéseket felvázoló ütemtervet, mely lehetővé teszi Ukrajna csatlakozását az uniós egységes piachoz”.

 

Több támogatást Ukrajnának

Az EP-képviselők megerősítették Ukrajna jövőbeli uniós tagsága iránti elkötelezettségüket, és hangsúlyozták, hogy a csatlakozás érdemeken alapuló folyamat, mely magában foglalja a vonatkozó eljárások tiszteletben tartását, valamint az EU-val kapcsolatos reformok és csatlakozási kritériumok teljesítését. Ezzel összefüggésben felkérték az ukrán hatóságokat, hogy vezessenek be jelentős reformokat, hogy a lehető leghamarabb hatékonyan igazodjanak az uniós tagsági elvárásokhoz.

Az elfogadott szöveg felszólítja az uniós tagállamokat, hogy fokozzák és gyorsítsák fel a Kijevnek nyújtott katonai támogatásukat, különösen a fegyverek biztosítását, de az alapvető politikai, gazdasági, infrastrukturális, pénzügyi és humanitárius támogatást is.

Sürgette továbbá a pénteken, Kijevben tervezett EU-Ukrajna csúcstalálkozón részt vevő vezetőket, hogy kiemelten kezeljék az Ukrajnának szánt gazdaságélénkítő csomagot, melynek – mint írták – a rövid, közép- és hosszú távú segélyezésre, újjáépítésre és helyreállításra kell összpontosítania. Az állásfoglalás továbbá megismételte az EP arra irányuló felhívását, hogy az orosz központi bank befagyasztott eszközeit, valamint az orosz oligarchák vagyonát használják fel a háború utáni újjáépítés finanszírozására.

 

Deutsch: Szankciók helyett békét

A Fidesz európai parlamenti (EP-) képviselőcsoportjának az MTI-hez eljuttatott közleménye szerint Deutsch Tamás, a képviselőcsoport vezetője felhívta a figyelmet: Brüsszel azt ígérte, hogy az Oroszországgal szemben bevezetett szankciók a háború befejezéséhez vezetnek, ehelyett a háború „brutálisabb” mint valaha, Európa pedig tönkremegy a szankciók miatt.

„Szankciók helyett békére van szükségünk” – húzta alá Deutsch Tamás.

Gál Kinga, a Fidesz EP-képviselőcsoportjának elnöke a vita kapcsán hangsúlyozta: Magyarország a kezdetektől fogva támogatja Ukrajna uniós csatlakozását. A csatlakozási folyamat során azonban ugyanazon feltételeknek kell érvényesülniük mint a többi tagjelölt ország esetében, így a koppenhágai kritériumok betartása is kulcsfontosságú – hangsúlyozta a politikus, majd hozzátette: az Ukrajna területén élő magyar, román, bolgár kisebbségek jogainak érvényesülése a csatlakozási tárgyalások egyik előfeltétele.

Gál Kinga szerint éppen ezek a kisebbségi közösségek lehetnének a legelkötelezettebb támogatói Ukrajna uniós perspektívájának, a nemrégiben elfogadott törvények azonban – mint kiemelte – nem ezt segítik elő.

 

Központi kérdés a kisebbségi jogok biztosítása

Bocskor Andrea, a Fidesz EP-képivelője, az MTI-hez eljuttatott közleményében arra emlékeztetett, hogy a kisebbségi jogok biztosítása elengedhetetlen feltétel Ukrajna csatlakozási folyamatában.

„A háború árnyékában a reformok teljesítése nagy erőfeszítéseket igényel Ukrajnától, azonban az uniós tagságra vonatkozó kritériumok, beleértve a koppenhágai kritériumok és az Európai Bizottság által júniusban meghatározott feltételek végrehajtása nélkülözhetetlen követelményei a csatlakozásnak. Ezen feltételek egyike a nemzeti kisebbségek jogainak szavatolása” – mondta.

Az ukrán parlament által a nemzeti kisebbségeket érintően decemberben elfogadott új törvény nem biztosítja a nemzeti kisebbségek alapvető jogainak érvényesítését és védelmét, nem javítja az Ukrajnában élő magyar kisebbség helyzetét, hanem bebetonozza a 2017-es oktatási törvény és a 2019-es nyelvtörvény által okozott jogszűkítéseket – hívta fel a figyelmet Bocskor Andrea.

 

MTI

Kiemelt kép forrása: Canva

  NRGreport
Bejegyzés megosztása
Ajánlott cikkek
Iratkozz fel hírlevelünkre!
©2024 NRGREPORT, Minden jog fenntartva.