Egyes energetikai elemzők azonban attól tartanak, hogy a javasolt intézkedések „jelentős piaci zavarokat” okozhatnak – írja a CNBC.
Az Európai Unió által az orosz kőolajtermékek exportjára vonatkozó tilalom a tervek szerint február 5-én lép életbe. Az embargó pontosan két hónappal azután lép életbe, hogy a Nyugat megtette a messze legjelentősebb lépést az Oroszország háborúját finanszírozó fosszilis tüzelőanyag-exportból származó bevételek visszaszorítására.
A G-7 december 5-én 60 dolláros árplafont vezetett be az orosz olajra. Ezzel párhuzamosan az EU importtilalmat rendelt el az orosz tengeri nyersolajra, valamint a G-7 többi partnere is megtiltotta az importot.
Elemzők úgy vélik, hogy az EU közelgő embargója az orosz kőolajtermékekkel szemben bonyolultabb és zavaróbb lesz, mint az eddigiek. Az Európai Unió Oroszország elleni hatodik, tavaly júniusban elfogadott szankciócsomagjának részeként a 27 tagú blokk megtiltotta az Oroszországból származó tengeri nyersolaj és kőolajtermékek vásárlását, behozatalát vagy szállítását.
Az orosz nyersolajra vonatkozó korlátozások december 5-én léptek hatályba, míg a Moszkva finomított kőolajtermékeit célzó intézkedéseket február 5-től kell alkalmazni. Az Eurasia Group politikai kockázati tanácsadó cég elemzői arra figyelmeztettek, hogy az EU közelgő tilalma „valószínűleg nagyobb bomlasztó hatással lesz, mint a korábbi uniós nyersolajimport-szankciók”.
A további ellátási zavarokkal kapcsolatos aggodalmak a további olajárplafonokról szóló tárgyalások közepette merülnek fel. Az EU és a G7-ek szövetségesei állítólag 100 dolláros hordónkénti árplafont fontolgatnak a prémium kategóriás orosz olajtermékekre, például a dízelolajra, és 45 dolláros plafont az olyan kedvezményes termékekre, mint a fűtőolaj és az ipari kenőolaj.
A küszöbértékek, amelyekről először a Bloomberg számolt be a múlt héten, várhatóan szintén február 5-én lépnek hatályba, bár a számok változhatnak a tagállamok és a blokk szövetségesei közötti tárgyalások során. Az Európai Bizottság, az EU végrehajtó szervének szóvivője elmondta, hogy a tagállamok közötti tárgyalások folyamatban vannak, de további részletekkel nem kívánt szolgálni.
„Némi fennakadásra számítunk, különösen a tilalmat közvetlenül követő időszakban, mivel az EU piacai továbbra is sorban állnak az alternatív szállításokért” – mondta Matthew Sherwood, az Economist Intelligence Unit elemzője a CNBC-nek. „Arra is számítunk, hogy ez általánosságban felfelé irányuló nyomást gyakorol majd az olajtermékek áraira”.
Sherwood szerint az EIU csapata az áramlások bizonyos mértékű átirányítására számít, Moszkva több hordót küld Kínába, Indiába, a Közel-Keletre és Afrikába, Európa pedig növeli az Indiából, Kínából, a Közel-Keletről és az Egyesült Államokból származó importot. Ez – tette hozzá – valószínűleg növelné a szállítási költségeket.
Az energetikai elemzők szkeptikusak voltak a G7-ek árplafonjának az orosz olajra gyakorolt hatását illetően, különösen mivel Moszkva képes volt átirányítani európai tengeri szállításainak nagy részét olyan országokba, mint Kína, India és Törökország.
Az EU sürgette Indiát és Kínát, hogy támogassák az orosz olajra vonatkozó árplafon bevezetését. Ennek ellenére India olajimportja a jelentések szerint decemberben öthavi rekordra ugrott, mivel az ország aktívan növelte az orosz nyersolaj vásárlását, míg Kína januárban a második legnagyobb Ural-vásárlónak számított.
Észrevételeit nem sokkal azután tette, hogy a Reuters arról számolt be, hogy az oroszországi balti kikötőkből származó olajszállítások 50%-kal megugrottak januárban decemberhez képest. „Nem rossz a világ legtöbb szankcióval sújtott országától” – mondta Brennock.
„Ugyanez a sors azonban nem biztos, hogy a finomított olajtermékekre is vár” – tette hozzá. „Kína és India nagy finomítói kapacitásaik miatt az orosz nyersolajexport mentőövét jelentik. Ez azonban azt is jelenti, hogy továbbra is olcsón importált nyersolajat vesznek majd, és azt belföldön dolgozzák fel ahelyett, hogy finomított olajat vásárolnának.”
A szállítással és az árképzéssel kapcsolatos kérdések kulcsfontosságúak, amikor az EU az orosz kőolajtermékek exportjának tilalmáról van szó. Az Eurasia Group elemzői úgy vélik, hogy a terméktilalomnak még nagyobb hatása lehet a piacokra, mint az elődjének számító nyersolajembargónak.
Az orosz olajtermékek tengeri szállítása a feltételezések szerint azért nehezebb, mert a tartályhajókat mélytisztítani kell, amikor egyik üzemanyagról a másikra, például benzinről kenőanyagra váltanak. Emellett több hajóra van szükség, mint a nyersolajszektorban, mivel az üzemanyagtartályhajók kisebbek, mint a nyersolajszállító hajók.
Oroszország azzal torolta meg a 2022 végén bevezetett nyugati intézkedéseket, hogy megtiltotta az olajeladásokat az árplafonhoz ragaszkodó országoknak. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője korábban azt mondta, hogy az orosz olajra vonatkozó nyugati árkorlátozás nem befolyásolná az általa „különleges katonai műveletnek” nevezett ukrajnai tevékenység fenntartásának képességét.
Hansen január 27-én azt mondta, hogy ez a javasolt szint mintegy 30 dollárral a jelenlegi piaci szintek alatt van.
Hansen szerint az Egyesült Államokból és a Közel-Keletről Európába irányuló dízelellátás pótolhatja az Oroszországból hiányzó hordók egy részét, de elég valószínű, hogy hiány lesz.
Kiemelt kép: Canva