Indulásként érdemes egy kicsit visszamenni az időben, és megnézni a két autógyárnak a hidrogénnel kapcsolatos múltját. A Honda három évtizede dolgozik ezen a területen. A közelmúltban készítettek több kis szériás, megvásárolható üzemanyagcellás modellt is. Ezen felül előálltak olyan megoldással, ami például a földgázból vonta ki a hidrogént, és lehetett vele az autót otthon tölteni.
A General Motors még régebben dolgozik a hidrogénnel és az üzemanyagcellával. Ők már az 1960-as években nagy jövőt jósoltak ennek az üzletágnak (Chevrolet Electrovan, 1966). Fontos adat a témában, hogy az üzemanyagcellát, az űrhajókban már régóta használják.
A két vállalat 2013 óta dolgozik együtt a zöld megoldásokon. A közös munka nem csak a hidrogén terén történik, hanem az elektromos autóknál is. A japánok, a GM mellett a Sony-val is erősítik a saját elektromos autó üzletágukat, ami igen gyümölcsöző lehet.
A Honda stratégiája okos. Ugyanis a Toyotához hasonlóan az „ellenségnek” a széndioxid kibocsátást tekintik, nem pedig – a jó ideje szuper tisztává varázsolt – belsőégésű motorokat. A cél, az egész társadalom karbon semlegessége. Azaz a ma megszokott fosszilis energiaforrásokról átállni a jóval zöldebbre, például a zöld hidrogénre.
A Honda üzemanyagcellás stratégiája négy fő területre terjed ki. Az üzemanyagcellás járművek terén az első kézzel fogható példányt a jövőre megjelenő hidrogén-hajtású CR-V jelenti. (Ezt a típust csak az Egyesült Államokban és Japánban forgalmazzák majd). A másik csapásiránynál a teherautókra teszik a fókuszt. A harmadik terület az otthoni és közösségi, hidrogénnel működő erőművek. A negyedik irányvonalnál az építőiparban használt munkagépeket célozzák meg. Ezekben a dízelmotorok helyett üzemanyagcellát alkalmaznak.
Ami megnyugtató, hogy a Honda több évtizedes munkájának az eredményeit is látni. Ez pedig az az új üzemanyacella típus, amit a jövőre megjelenő CR-V-ben is használnak majd. Ennek – a felhasznált anyagoknak köszönhetően – dupla az élettartama a korábban használt celláknál. Jobban bírja a hideg időjárást, és ami talán a legfontosabb, hogy az ára is barátibb lesz.
Az autók mellett, 2025-től, éves szinten cégeknek és egyéb felhasználóknak 2000 üzemanyagcellát szeretnének értékesíteni. Amit 2030-ra feltornásznak 60 ezerre, 2035-re, pedig évente 100 ezer fölötti cella eladást céloznak meg.
A következő generációs cellát már tesztelik az Isuzu teherautóiban. Legalább ilyen izgalmas, hogy a Dongfeng Motors-szal is működik ilyen partnerség. A japánok okosak, ugyanis a Dongfeng a legnagyobb kínai teherautógyár… Aminek például közös cége van a Volvóval.
Az egész pályás letámadás kifejezés jól leírja a japánok hidrogén és üzemanyagcellás tevékenységét. A jól skálázható üzemanyagcellák, nem csak személyautókban, teherautókban és munkagépekben alkalmasak az áram termelésre. Hanem lakások, lakótömbök, különösen energiaigényes szerver parkok első, másodlagos vagy vészhelyzeti áramforrásaként is használhatók.
A Honda az Egyesült Államokban, ilyen módon is dolgozik a karbonsemlegesség elérésén. A méreteket jól mutatja, hogy 500 kW teljesítményű üzemanyagcellát használnak a Honda kaliforniai egyetemén.
A japán űrügynökség nemcsak a Toyotával működik együtt, hanem a Hondával is. A JAXA megállapodott a Hondával, hogy 2024. március 24-ig leszállít egy működőképes üzemanyacella-prototípust. Ennek a működése már a nagy nyomáskülönbségen alapul. Az űrben a napenergiából nyert elektromos áramot használnak arra, hogy oxigént és hidrogént állítsanak elő. A körforgásos rendszerben az üzemanyagcella a víz és elektromos áram ellátásáról gondoskodik. Ez a technológia az űrállomásokon és a Holdon épített bázisokon lesz használatos.
Kiemelt kép forrása: Honda