Az autó a lakás mellett az átlagember második legdrágább vagyontárgya. Ezért nem mindegy, hogy hogyan döntünk a vásárláskor.
A szép zöld ígéretek ellenére az elektromos autózás tud trükkös és csalódáskeltő is lenni. Főleg akkor, ha valaki nulla tapasztalattal ugrik bele a hangtalan közlekedésbe.
Fura ezt kijelenteni, de akadnak olyan felhasználási módok, ahova nem jó az elektromos autó. Ez 2023-as megállapítás, ami remélhetőleg 2-3 vagy 5 év múlva már nem lesz igaz.
Az első teendő ugyan az, mint a hagyományos motorú autó vásárlásánál: összeírni, hogy milyen célra szeretné használni az elektromos járművet. Fontos információ, hogy havonta hány kilométert tesz meg vele. Ha 9-10 ezer az éves kilométerszám és valaki budapesti, akkor neki ezt javasoljuk. A fővárosi cégeknek, pedig ezt a verziót.
Mára sarokpontjává vált a villanyautó-vásárlásnak, hogy a tulajdonos otthon, a munkahelyén vagy a garázsában tudja-e tölteni a járművet. Szinte ez a tényező dönti el, hogy megéri villanyra váltani vagy sem.
A nyilvános töltőoszlopok kizárólagos használatának a legfőbb hátránya: az autósnak szinte az egész életét az autó töltése köré kell szerveznie. Ez a fejlődő töltőhálózat mellett még sok idegeskedéssel jár. Ezt zömmel a nem működő és a foglalt töltőhelyek okozzák és az, hogy nem tud olyan szabadon közlekedni, mint a belsőégésű motorú társai. A lemerült elektromos autót nem lehet vontatni, sok esetben csak emelős autószállítóval mozgatható…
Ha a fenti kérdésekre a válaszokat összeszedte, akkor a döntéshez már csak a számológépre és néhány adatra lesz szüksége.
A belépő szintet a Dacia Spring jelenti 9,1 millió körüli összeggel. (Fotó: Dacia)
Akadnak munkakörök és felhasználási módok, amire a jelenlegi elektromos autók alkalmatlanok. Ilyen például a naponta sok száz kilométert utazó területi képviselő vagy a hosszú távokat megtevő, országokat átszelő utazások. Ilyen esetekben akkor javasolt a zöld autó, ha nagyon ráér az utazó.
Az említett helyzetben – bármennyire fáj – a dízelmotoros négykerekűvel a leggazdaságosabb és a leggyorsabb a közlekedés.
Magyarországon belüli mozgásra és családi kirándulásokra a 300 km körüli valós hatótávú járművek elviekben elegendők. A fentiekből következik, hogy városi közlekedésre és kiszámított ingázásokra, tökéletes célszerszám az elektromos autó. Aminek a fenntartási költségei jóval kisebbek a hagyományos modelleknél, viszont típushibák azért itt is akadnak.
A gazdasági kérdéseket könnyen el lehet dönteni. Ha a kiszemelt elektromos autóról már sok tesztet olvasott, akkor tudja, hogy mi a valós fogyasztása a járműnek (kWh/100 km). Ezt az adatot kell felszorozni, a havonta megteendő kilométer számmal. Ha tudja otthon tölteni, akkor lehet látni, hogy mennyit kell az otthoni villanyórás árral számolni és mekkorát a januárban rendesen megemelt köztéri töltős árral. Így tisztán látszik a havi „tankolási” költség. Ezt érdemes összevetni a meglévő hagyományos autó üzemanyag-számláival. Így jól látni, hogy megéri-e a váltás. Vagy kb. mikor hozza be az árkülönbözetet a villanyautó.
Az autó a lakás mellett az átlagember második legdrágább vagyontárgya. Ezért nem mindegy, hogy hogyan döntünk a vásárláskor. (Fotó: Audi)
Ha nincs személyes tapasztalat elektromos autóval, akkor jó tudni, hogy a fűtés-hűtés a legtöbb modellnél komolyan befolyásolja a hatótávot és a fogyasztást. Ez előrevetíti azt, hogy változtatni kell az addigi autózási szokásokon. Érdemes kiismerni járművet, pl. a visszatöltés erősségének a beállításait és sok más apró dolgot, ami kihathat a fogyasztásra.
A tartós autópályás tempó, pl. négyzetesen csökkenti a hatótávot.
A személyes próba előtt a szaksajtót érdemes olvasgatni, és a kiszemelt típusnak alaposan utánanézni. A tisztán látás végett: a kamiont 85 km/órával követő, nyáron lehúzott ablakkal, csigalassúsággal közlekedő fogyasztás bajnokok adatait fenntartással kell kezelni. Az említett a vezetési módok az életszerű használattól nagyon távol állnak. Az elektromos autós életérzés megízlelésében, segítenek a fővárosi autómegosztóknál használt villanyautók. Ezekből érdemes párat kipróbálni.
Az autóárak amúgy is elszabadultak, a belépő szintet a Dacia Spring jelenti 9,1 millió körüli összeggel, amely városi közlekedés olcsó megúszására alkalmas.
A Spring mérete, lassúsága, az utasterének a kidolgozása és az anyagai az árából következnek. A csodát, nem ennél a típusnál kell keresni.
A következő lépcsőt a 15 milliós ársáv jelenti, itt a Peugeot e-208 és társai találhatók. A 20 millió körüli, fölötti ligában már olyan modellek kaphatók, amivel a mindennapi közlekedés hazai viszonyok között egész jól megoldható.
Kiemelt kép forrása: Dacia
Benedek Attila
