Vlagyimir Putyin elnök közel egy évvel ezelőtt kezdte meg „különleges katonai hadműveletét” Ukrajnában. A nyugati szankciók és Oroszország azon döntése, hogy csökkenti az Európába irányuló szállításokat, drasztikusan visszavetették az ország energiaexportját.
Az árkorlátozások az olajkereskedelemre is hatással vannak, ugyanakkor a nyersolajnak és a finomított termékeknek könnyebb új piacot találni, mint a gáz számára.
Több ezer kilométeres csővezetékeken alapul Európa gázkereskedelme Oroszországgal, amelyekben egészen tavalyig hosszútávú szerződések szerint érkezett az export – írja a Reuters.
„Természetesen az európai piac elvesztése nagyon komoly próbatétel Oroszország számára a gáz tekintetében” – mondta Jurij Safranyik, egykori orosz üzemanyag- és energiaügyi miniszter. A Gazprom egyik korábbi menedzsere azonban ennél már direktebben fogalmazott a helyzetről.
A jelenlegi alkalmazottak ugyanakkor azt mondták, hogy munkahelyükön minden a megszokott rendben van.
A Gazprom állami gázexportőr óriásvállalat alapjait a Szovjetunió utolsó napjaiban fektették le 1989-ben, Viktor Csernomirgyin vezetésével, a Gázipari Minisztérium keretében.
A tavaly február 24-én indult „katonai hadművelet” következtében több vállalat – köztük a Gazprom is – leállította a pénzügyi kimutatásainak közzétételét.
A Reuters becslései szerint – az exportdíjak és az exportmennyiségek adatai alapján – a Gazprom tengerentúli értékesítésből származó bevételei januárban 3,4 milliárd dollár körül alakultak, a tavalyi év azonos időszakának 6,3 milliárd dollárjához képest.
Tehát a Gazprom exportbevételei csaknem a felére csökkennek idén, ami tovább növeli az Oroszország által januárban kimutatott 25 milliárd dolláros költségvetési hiányt.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke becslése szerint Oroszország az ukrajnai konfliktus kitörése utáni nyolc hónapban az EU-ba irányuló gázszállításokat 80 százalékkal csökkentette. Ennek eredményeképpen Oroszország tavaly év végére Nyugat-Európa gázszükségletének csak mintegy 7,5 százalékát szállította, szemben a 2021-es 40 százalékkal.
Emellett Oroszország szállítási kapacitásait tavaly az Oroszországból Németországba tartó Északi Áramlat vezetéknél történt rejtélyes balti-tengeri robbanások után aláásták. Oroszország és a Nyugat egymást okolta a robbanásokért.
Egy Pulitzer-díjas amerikai riporter, Seymour Hersh blogjában az Egyesült Államokat tette felelőssé, amelyet ők tagadtak. Washington régóta bírálja Németország orosz energiától való függőségi politikáját, amelyről Berlin tavalyig azt állította, hogy a kapcsolataik javítására használja eszközként.
Putyin elnök már jóval a tavalyi év előtt is törekedett az orosz gázpiacok diverzifikálására, de ez a politika egyre nagyobb hangsúlyt kapott. Októberben az orosz elnök felvetette egy törökországi gázközpont ötletét, hogy a Balti-tengerről és Északnyugat-Európából elvezesse az orosz gázáramlásokat.
Oroszország eközben arra is törekszik, hogy növelje a vezetékes gázeladásait Kínában, a világ legnagyobb energiafogyasztójánál, a nyersolaj, a cseppfolyósított földgáz (LNG) és a szén első számú vásárlójánál.
A szállítások 2019 végén kezdődtek meg a Szibéria Ereje (Power of Siberia) gázvezetéken keresztül, amivel Oroszország célja lett, hogy 2025-től mintegy 38 milliárd köbméterre növelje az éves exportot. Moszkva további megállapodást kötött Pekinggel további évi 10 milliárd köbméterről – egy még meg nem épített, a csendes-óceáni Szahalin szigetéről induló csővezetékről – míg Oroszország terveket dolgoz ki a Szibéria Ereje 2 nyugat-szibériai vezetékre, amely elméletileg évi újabb 50 milliárd köbméter gázt szállíthatna Kínába.
1970-ben jött létre Andrej Gromiko külügyminiszter vezetésével az „évszázad szerződése”, amivel Moszkva gázt kezdett szállítani csővezetékeken Európába.
Ez azt jelentette, hogy Európa és különösen Németország évtizedekig viszonylag olcsó, hosszú távú szerződésekből részesült, és az orosz földgázra, metánra támaszkodott a háztartások fűtéséhez és a petrolkémiai ipar alapanyagaként. A 20 évre szóló szállítási megállapodás a jelenlegi gázárakon számolva mintegy 30 milliárd dollárt ér.
Az iparági elemzők szerint Kínával az új gázeladásokról folytatott tárgyalások várhatóan összetettek lesznek, nem utolsósorban azért, mert Kínának várhatóan csak 2030 után lesz szüksége további gázra. Oroszországnak a korábbinál sokkal nagyobb versennyel kell szembenéznie a megújuló energiaforrások miatt, mivel a világ igyekszik megfékezni az éghajlatváltozás hatásait. Ehhez hozzájön a Kínába irányuló, többek között Türkmenisztánból érkező rivális vezetékes gázszállítás fenyegetése is. Eközben az LNG, amelyet a világ bármely pontjára lehet szállítani, tovább csökkentette a csővezetékes gáz iránti igényt.
Az oroszok az európai kiesést a Gazprom névtelenséget kérő tisztségviselője szerint az eladások hangsúlyának áthelyezésével oldanák meg.
Kiemelt kép forrása: Canva