200 millió eurót ígért Németország Brazíliának az Amazonas esőerdejének megvédése érdekében, írja a Reuters. A Jair Bolsonaro elnöksége alatt megtépázott, a bolygó fennmaradásának és a klímaváltozás mérséklésének érdekében nélkülözhetetlen erdőterület az elmúlt évtizedekben komoly pusztulásnak indult.
2021-ben például a statisztikák azt mutatták, hogy az elmúlt 15 évben nem volt olyan erőteljes az erdőirtás a térségben, mint akkor. 21,97 százalékon járt a mutató, ami 2006 óta a legdurvább aránynak mutatkozott.
Aztán 180 fokos fordulatot vett Brazília klímaváltozáshoz, és így az esőerdőhöz való hozzáállása is: az új elnök, Lula az ENSZ klímakonferenciáján fogadta meg, hogy felszámolja az erdőirtást. Mivel Amazóniát szokták a Föld tüdejeként is emlegetni, korántsem lehetett félvállról venni, a Dél-Amerika Donald Trumpjának is nevezett Bolsonarót szakértők szerint jelentős részben ezért is váltotta le az ország. Az új, baloldali elnök, Luiz Inácio Lula da Silva már teljesen másként áll a környezetvédelem témájához.
Ezt jól mutatja az is, hogy amikor Olaf Scholzot fogadta Brazíliavárosban, rögtön meg is egyeztek egy, az esőerdőt segítő támogatásról. Scholz német kancellárként az első nyugati vezető, aki az országba látogatott Lula beiktatása óta. A látogatás egyben Németország nyílt támogatása is volt a brazil demokrácia erősödéséhez, miután zavargások törtek ki Bolsonaro, Lula szélsőjobboldali elődjének hívei miatt, akik nem akarták elfogadni a választás eredményét.
Svenja Schulze német fejlesztési miniszter újságíróknak elmondta, hogy a német kormány elismerte: Brazília új baloldali kormánya keményen dolgozik azon, hogy hivatali ideje első 100 napja során eredményeket mutasson az erdőirtás csökkentésében.
A felajánlott támogatás része egy 35 millió eurós adomány az Amazonas-alapnak (Amazon Fundnak), ezzel megerősíti a Norvégia és Németország által finanszírozott milliárd dolláros kezdeményezést a dél-amerikai esőerdők védelmére és az erdőirtás elleni küzdelemre. Marina Silva brazil környezetvédelmi miniszter aktiválta újra az Amazonas-alapot azon a napon, amikor hivatalba lépett, és megfogadta, hogy leállítja az erdőirtást a világ legnagyobb trópusi esőerdejében.
Az alap 2019 óta be volt fagyasztva, ekkor szüntette meg Bolsonaro a korábban kidolgozott környezetvédelmi terveket. Az indok az volt, hogy a volt elnök szerint a braziloknak joguk van természeti erőforrásokat fejleszteni az Amazonasban.
A brazilok szerint a német támogatás segíti az Amazonas területén élő embereket támogató társadalmi-környezeti projekteket, valamint alacsony kamatozású hiteleket nyújthat a gazdálkodóknak földjük újraerdősítésére.
Silva elmondta azt is, hogy az Amazonas-alapot vészhelyzetekben használják fel, mint amilyen például a bennszülött egészségügyi válság is Észak-Brazíliában, ahol a yanomami emberek alultápláltságtól és olyan betegségektől szenvednek, amelyeket az illegális aranybányászok bevándorlása okoz.
Kiemelt kép forrása: Canva
Nagy Nikoletta
