Az energiaválság és a globális felmelegedés idején nem is lehetne időszerűbb egy hatékony, olcsó zöld üzemanyag kifejlesztése. Úgy tűnik, most egy újabb növényt használhatunk fel energiaforrásként.

Henry Ford 1941-ben megalkotta az első olyan járművet, amely teljes egészében biomasszából előállított üzemanyaggal működött. Majdnem 100 évvel később eljutottunk oda, hogy ismét a megújulókat részesítjük előnyben – írja a Happy Eco News.

A portál bloggere szerint a kender-etanol helyettesítheti a fosszilis üzemanyagokat. Már az autóipar hajnalán is aggódtak a fejlesztők amiatt, hogy a kőolajból származó energiaforrásunk igencsak véges. Ezek a félelmek sajnos az 1970-es években az olajválsággal váltak valóra, amikor az olaj ára az egekbe szökött, az olajmezők felett ellenőrzést gyakorló tengerentúli országok által az Egyesült Államokra kivetett szankciók miatt.

A 21. században végre elindulunk afelé, amit már korábban is megtehettünk volna. Ez nem más, mint a kender üzemanyagként való felhasználása autóink és erőműveink számára.

Kender: illegális élvezet vagy haszonnövény

A kendert évezredek óta használják textíliákhoz, élelmiszerekhez, ruházathoz, gyakorlatilag körülvesz minket. Felhasználják a gyógyszerekben, a biológiailag lebomló műanyagban, és még a falainkra kerülő festékben is.

Eközben a rekreációs kannabisz-használók világszerte hangoztatják, hogy évtizedek óta legalizálni kellett volna a növényt, ennél azonban sokkal nagyobb hatása lehet a mindennapi életünkre.

Ford ezt a változást már korábban észlelte, így gyakran szorgalmazta a kenderipar fejlesztését, azonban az olaj- és gázlobbi évek óta nagy területeket vesz el ettől a projekttől.

Az elmúlt 30 évben kezdtek megmutatkozni a fosszilis tüzelőanyagok termelésének és használatának hosszú távú hatásai. Emiatt világszerte válik prioritássá a kormányok számára, hogy megváljanak a fosszilis tüzelőanyagoktól, és megújuló energiába fektessenek.

A kender bioüzemanyag előnyei

A kender-etanol előállításának és életünkben való felhasználásának több haszna is lehet, az ipari kendertermelés melléktermékei miatt. Jelenleg a kender bioüzemanyag előállítása időigényes, és a kender magjainak felhasználását igényli, amelyek közel sem olyan gyakoriak vagy könnyen betakaríthatóak, mint szárai.

Ezeket a szárakat a kenderiparban hulladéknak tekintik, és gyakran hagyják komposztáláshoz, holott ugyanolyan könnyen felhasználhatók lennének a fosszilis tüzelőanyagok olcsó, megújuló alternatívájaként. Nemcsak olcsóbb a termesztése, hanem a környezetünknek is jót tesz.

A kender jól megterem olyan talajban is, amely egyébként alacsony minőségűnek vagy tápanyaghiányosnak minősülne, emellett jobban megköti a CO₂-t, mint más növények, például a fák. Továbbá, regenerálja a talajt, azaz a kender képes a nehézfémeket és szennyező anyagokat kivonni a talajból.

A könnyű termesztés és előállítás miatt rengeteg ország energiafüggetlen lehetne, azonban ez az olaj nagyhatalmak számára kedvezőtlen helyzetet szülne.

A környezetvédelmi mozgalomban sokan tisztában vannak azzal, hogy az éghajlati válság kezeléséhez többoldalú megközelítésre van szükség. Bár sokan szeretnék, ha mindenki Teslát vezetne, a jövő talán az lesz, amit Henry Ford már a 40-es években megjósolt.

Bár számos érv szól a bioüzemanyagok mellett, a legnagyobb problémát előállításának biodiverzitást csökkentő hatása és az élelmiszer-ellátást kiszolgáló mezőgazdasági területektől elvett föld mennyisége jelenti. Erről írtunk korábbi cikkünkben, amit IDE KATTINTVA olvashat el. 

Kiemelt kép forrása: Canva