Az új autóvásárlók, akik elektromos modellt választanak, még mindig nagy felárat fizetnek egy hasonló méretű benzines vagy dízelautóhoz képest – írja az Euronews.
Régóta várható, hogy az elektromos, benzines és dízel modellek közötti költségparitás lesz a döntő pont az elektromos autók eladása javára. Tekintettel arra, hogy az elektromos járművek üzemeltetése mennyire olcsó, a legtöbb ember számára nem lesz pénzügyi értelme benzines vagy dízelautót választani.
Az árparitás azt is jelenti, hogy megszűnnek azok a támogatások, amelyek jelenleg az elektromos autók és a belső égésű motorral hajtott autók közötti költségkülönbség áthidalására szolgálnak.
Norvégiában, ahol a kiterjedt kormányzati támogatásnak köszönhetően már most is létezik az árparitás, az újonnan vásárolt autók közel 80 százaléka elektromos.
A belsőégésű motorok és az elektromos autók közötti árkülönbség két fő mozgatórugója az akkumulátorok és az autógyártás költségei.
Az elektromos járművek költségeinek várható csökkenése valószínűleg az akkumulátorok árának csökkenéséből, valamint abból ered, hogy az autógyártók áttérnek a kifejezetten elektromos járművek számára tervezett járműplatformokra, mivel ez egyszerűbb összeszerelést, szabványosított akkumulátorcsomagokat és nagyobb volumenű gyártást tesz lehetővé.
Eközben a benzin- és dízelüzemű autók ára várhatóan emelkedni fog a szigorúbb uniós emissziós előírások miatt, így mindezek a tényezők együttesen fogják csökkenteni az árkülönbséget.
A közelmúlt eseményei azonban azzal fenyegetnek, hogy aláássák azt a feltételezést, hogy az elektromos autók akkumulátorainak költségei tovább csökkennek.
Oroszország ukrajnai invázióját követően az akkumulátorok ára emelkedni kezdett, mivel a kulcsfontosságú nyersanyagok ára ugrásszerűen megnőtt. A nikkel ára az azt követő hónapokban nagyjából megduplázódott, mivel Oroszország az akkumulátorokba való nikkel jelentős termelője, a globális kínálat mintegy 15 százalékát adja.
A nikkel az elektromos autók akkumulátorainak kulcsfontosságú összetevője, energiasűrűsége pozitívan befolyásolja a teljes hatótávolságot. Bár a nikkel és a kobalt ára azóta stabilizálódott, a Bloomberg decemberben arról számolt be, hogy a lítium-ion akkumulátorok átlagos ára 2022-ben 7 százalékkal emelkedik az előző évhez képest.
A nyersanyagok árának bármilyen emelkedése elkerülhetetlenül az akkumulátorok költségeinek növekedéséhez vezet, és megfordíthatja a csökkenő tendenciát.
A felár mértéke országonként eltérő, attól függően, hogy milyen mértékű adót kell fizetni a gépkocsik után, és milyen kormányzati ösztönzőket és támogatásokat kínálnak.
Írországban például a Peugeot 208 benzines Allure kivitelben 27 880 euróért kapható, a dízel 208-as 30 280 eurótól, az elektromos viszont 34 685 eurótól.
Hasonlóan Dániában is jelentős az árprémium; a 208 benzines belépőszintű modell 189 990 koronától (25 537 €), míg az elektromos változat 289 990 koronától (38 978 €) indul.
Hollandiában az Active felszereltségű 208 benzines változat 23 210 eurótól, a dízel 28 370 eurótól, az elektromos modell pedig 32 250 eurótól indul.
A teljes összehasonlításhoz azonban figyelembe kell vennie a benzin és az elektromos üzemanyag-költségeit.
Egy akkumulátoros elektromos autó (Volkswagen ID.3) és egy benzines autó (Volkswagen Golf) üzemanyagköltségét összehasonlítva egy 18 000 km-es éves futásteljesítményű autósra vetítve, az elektromos autó üzemanyagköltsége 710 euró évente, a benzinesé 1 677 euró.
Tehát több mint kétszer olyan drága egy belső égésű autó működtetése, mint egy elektromosé, ha 1,7 eurós literenkénti benzinköltséggel és 5,5 l/100 km-es fogyasztással számolunk. Az elektromos áram ára 25,28c/ KWh (a uniós tagállamok fővárosában fizetendő lakossági villamosenergia-árak átlaga), a fogyasztás pedig 15,6 kWh. Az éjszakai vagy kedvezményes villamosenergia-tarifát igénybe vevő EV-tulajdonosok potenciálisan még nagyobb megtakarítást érhetnek el.
Az elektromos autók beszerzési árának jelentős emelkedése alááshatja az EU ambiciózus elektromosautó-fejlesztési terveit, mivel a célok megvalósításának feltétele, hogy az évtized második felére az elektromos autók domináljanak az új autók értékesítésében.
Az árparitás döntő jelentőséggel bírna, ha megszűnnének az állami adókedvezmények és támogatások, amelyek jelenleg az elektromos autók és a fosszilis üzemanyaggal működő autók közötti költségkülönbség áthidalására szolgálnak.
A megélhetési költségek jelenlegi válsága mellett mennyire lenne megvalósítható a támogatások és segélyek növelése a megfizethetőség mesterséges megteremtése érdekében? Ha a vártnál hosszabb ideig kellene ösztönözni az elektromos járművek értékesítését, az jelentős terhet jelentene az amúgy is csökkenő állami forrásokra.
Az iparági elemzők szerint a magasabb árak még legalább egy-két évig fennmaradnak, így az, hogy a megnövekedett akkumulátorköltségek milyen mértékben lassítják le a fosszilis üzemanyagokról való átállást, attól függ, hogy a magas árak és a hosszú várakozási idő mennyire gyengítik az elektromos járművek iránti keresletet és csökkentik vonzerejüket.
Egy dolog biztos – az elektromos autók fordulópontja most távolabb van, mint tervezték.
Kiemelt kép forrása: Canva