Mindkét ország azt szeretné, hogy a szintetikus üzemanyagokat használó járművek számára engedélyezzék az éghajlat-semleges üzemanyagokat, és ezzel nincsenek egyedül.
Lengyelország és Magyarország is ellenzi azt a meglévő tervet, amely előírja, hogy a következő évtized közepéig az autógyártók csak nulla kibocsátású járműveket értékesítsenek Európában.
Több szakértő is úgy gondolja, hogy az akkumulátoros, belsőégésű és hidrogénes lehetőségeket is magában foglaló, többféle energiát hasznosító terv a jobb megoldás. (Fotó: Canva)
A tervet a március 6-i héten kellett volna aláírnia az Európai Tanácsnak, az EU tagállamai már tavaly megszavazták a javaslat ideiglenes támogatását, az Európai Parlament pedig a múlt hónapban hivatalosan is jóváhagyta azt. Németország azonban, amelynek erős autóipara jelentős mértékben hozzájárul a nemzet gazdaságához, azt mondta, hogy nem tudja jóváhagyni a tervet, ha az Európai Bizottság nem tesz engedményt a szintetikus üzemanyagokra vonatkozóan.
Volker Wissing nézetét több autógyártó is osztja. Míg a Volkswagen azt ígérte, hogy 2033-ra kizárólag elektromos meghajtású márkává válik a kontinensen, más vállalatok, köztük a BMW és a Porsche úgy vélik, hiba lenne csak egy energiaforrást támogatni.
Úgy gondolják, hogy az akkumulátoros, belsőégésű és hidrogénes lehetőségeket is magában foglaló, többféle energiát hasznosító terv a jobb megoldás.
A Stellantis főnöke, Carlos Tavares szintén az elektromos energiára való kizárólagos összpontosítás ellen foglalt állást.
A szintetikus üzemanyaggal működő belső égésű motorral hajtott járművek továbbra is kibocsátást okoznak, de ezek az úgynevezett e-üzemanyagok a leválasztott CO2-kibocsátás felhasználásával állíthatók elő, ami a támogatók szerint kiegyenlíti a kipufogócsőből származó CO2-t, és CO2-semlegessé teszi az üzemanyagot.
Kiemelt kép forrása: Canva