A furcsa ötlet jelenleg nagyon népszerű, miután több hírportál is arról számolt be, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezete is nyitott rá. A módszer mellett érvelők azt állítják, hogy ezzel csökkenteni lehetne az éghajlatváltozás pusztító hatásait, és még a sarkokat is vissza lehetne fagyasztani – írja az Euronews.
De vajon mennyire életképes valójában a napfényt blokkoló technológia – és mit is mondott valójában az ENSZ?
A „napfényt blokkoló” technológiák – más néven „napsugárzás-módosítás” – elméletileg lehűthetik a Földet azáltal, hogy a napfényt visszaverik az űrbe.
Az egyik elképzelés szerint a napfényt blokkoló részecskéket kell a felső légkörbe pumpálni. A „sztratoszférikus aeroszol-befecskendezés” során repülőgépek kén-dioxidhoz hasonló aeroszolt permeteznének a sztratoszférába.
Ez a részecskékből álló köd visszaverné a napot felfelé, árnyékolva a Földet. A módszer már működött – bár véletlenül. Amikor a Fülöp-szigeteki Pinatubo vulkán 1991-ben kitört, több ezer tonna kén-dioxidot bocsátott ki. A globális hőmérséklet átmenetileg 0,5°C-kal csökkent.
A sarkokat is vissza lehetne fagyasztani a technológiával? (Fotó: Canva)
Több hírportál is arról számolt be, hogy az ENSZ nyitott a technológiára. Ez azt a benyomást keltheti, hogy a szervezet jóváhagyta a napfényblokkolást, mint az éghajlatváltozás elleni küzdelem egyik lehetséges eszközét.
A technológia szerelmesei számára sajnos rossz hírünk van: nem ez a helyzet.
Az ENSZ Környezetvédelmi Programjának (UNEP) a napsugárzás módosításáról szóló friss jelentése arra a következtetésre jutott, hogy ez jelenleg nem reális vagy bölcs terv.
„A felülvizsgálat során arra a következtetésre jutottunk, hogy az a napsugárzás módosítási technológiák nem válthatják ki az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentését.”
Ennek ellenére a testület nem zárja ki teljesen a módszert, a jelentés megállapítja, hogy a technikára vonatkozó értékelésük „változhat, ha az éghajlatvédelmi intézkedések továbbra sem lesznek elégségesek”.
Az éghajlatváltozás kezeléséhez a világnak gyorsan csökkentenie kell a fosszilis tüzelőanyagoktól való függőségét. (Fotó: Canva)
A napfényblokkoló technikával kapcsolatos kutatások vegyes eredményeket hoztak. Még a szenvedélyes szószólói is általában a globális kibocsátás csökkentésére szólítanak fel először.
A Yale-jelentés egy hipotetikus tervet vázolt fel a „globális termosztát elfordítására”, Wake Smith vezető szerző szerint.
Ha tervüket megvalósítanák, 125 magasan repülő sugárhajtású repülőgép periódikusan permetezné a részecskéket a légkörbe a 60 fokos északi és déli szélességeken – nagyjából Észak-Alaszka és Patagónia déli csücske körül. A részecskék lassan a sarkok felé sodródnának, 2 Celsius-fokkal lehűtve a Földet alatta.
A szerzők szerint tervük „potenciális globális hasznot” hozhat, amely mintegy 11,3 milliárd euróba kerülne.
A terv azonban más lehetséges problémákat is felvet.
Évente 175 000 részecskepermetező repülésre lenne szükség, ami több millió tonna üvegházhatású gázt juttatna a levegőbe. Az éghajlatváltozás kezeléséhez a világnak gyorsan csökkentenie kell a fosszilis tüzelőanyagoktól való függőségét – figyelmeztet Smith.
Kiemelt kép forrása: Canva
Devenyi Dalma
