Nem volt bizonyíték arra, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök vagy más ukrán kormánytisztviselők álltak volna a támadások mögött, amelyek során földgáz került a Balti-tengerbe – jelentette a lap amerikai tisztviselőkre hivatkozva. A Reuters nem tudta függetlenül ellenőrizni a jelentést.
Az Oroszországot és Németországot összekötő vezetékeken történt szeptember 26-i robbanások Svédország és Dánia kizárólagos gazdasági övezetében történtek. Mindkét ország arra a következtetésre jutott, hogy a robbanások szándékosak voltak, de nem közölték, hogy ki lehet a felelős. Az Egyesült Államok és a NATO „szabotázscselekménynek” nevezte a csővezetékeket ért támadásokat, míg Moszkva a Nyugatot hibáztatta. Egyik fél sem szolgáltatott bizonyítékot.
Dánia, Németország és Svédország a múlt hónapban közölte, hogy vizsgálataik még nem zárultak le. Az Egyesült Államok és Nagy-Britannia kedden közölte, hogy megvárja az eredményeket.
Németország kedden közölte, hogy tudomásul vette a New York Times jelentését, de saját vizsgálata még nem vezetett eredményre. Jens Stoltenberg NATO-főtitkár és Ulf Kristersson svéd miniszterelnök egy stockholmi sajtótájékoztatón egyaránt elutasította, hogy kommentálja a New York Times jelentését.
Zelenszkij egyik vezető tanácsadója, Mihajlo Podoljak azt mondta, hogy Kijevnek „egyáltalán nem volt köze” a robbantásokhoz, és nincs információja arról, hogy mi történt.
Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője szerint a keddi médiajelentések aláhúzták, hogy Moszkvának választ kell kapnia a történtekkel kapcsolatos kérdéseire. Egyúttal azzal vádolta a médiaszivárogtatások felelőseit, hogy el akarják terelni a közvélemény figyelmét, és el akarják kerülni a megfelelő vizsgálatot.
A vezetékeket az orosz állami irányítású Gazprom építette. A Gazprom kedden nem reagált azonnal a megkeresésre. Az E.ON és a Wintershall DEA német energetikai vállalat, mindkettő az Északi Áramlat vezeték részvényese, nem kívánt nyilatkozni.
Az Ukrajna orosz megszállása óta eltelt egy évben Európa drasztikusan csökkentette az Oroszországból származó energiaimportját. Moszkva a héten felszólította az Északi Áramlat összes érdekeltjét, hogy döntsenek a vezeték sorsáról.
Az amerikai hírszerzési felülvizsgálat szerint a támadások végrehajtói Vlagyimir Putyin orosz elnökkel szemben álltak, „de nem határozza meg a csoport tagjait, sem azt, hogy ki irányította vagy fizette a műveletet” – írta a New York Times.
A német ARD műsorszolgáltató és a Zeit című napilap kedden források említése nélkül arról számolt be, hogy a német hatóságok azonosítani tudták a szabotázsakcióhoz használt hajót.
Egy öt férfiból és egy nőből álló csoport hamis útlevelek segítségével bérelt egy jachtot egy lengyelországi székhelyű, ukrán állampolgárok tulajdonában lévő cégtől – jelentették a német médiaorgánumok. Az elkövetők állampolgársága tisztázatlan – jelentették.
A nyomozók robbanóanyag nyomaira bukkantak a jachton, amelyet a csoport a németországi Rostockból vitt el szeptember 6-án – írja az ARD és a Zeit. Arról is beszámoltak, hogy a hírszerzés szerint egy ukránbarát csoport állhat a támadás mögött, de a német hatóságok egyelőre nem találtak bizonyítékot. A Reuters nem tudta függetlenül ellenőrizni az információkat.
Oroszország a múlt hónapban átadott az ENSZ Biztonsági Tanácsának egy határozattervezetet, amely – elfogadása esetén – arra kérné Antonio Guterres ENSZ-főtitkárt, hogy hozzon létre nemzetközi, független vizsgálatot a támadás ügyében és a felelősök kilétéről.
Dmitrij Poljanszkij, Oroszország helyettes ENSZ-nagykövete a keddi médiajelentések alapján „nagyon időszerűnek” nevezte Oroszország lépését az ENSZ-ben, és a Reutersnek azt mondta, hogy „március végéig biztosan lesz szavazás” a határozatról.
Devenyi Dalma
