Fenntarthatóság

Kétmilliárd tonna szén-dioxid vonódik ki a légkörből évente, de a munka nagy részét az erdők végzik

Nagy Nikoletta | 2023.03.11. 01:00

Hiába tűnhet úgy, hogy hatékony megoldás a szénmegkötő technológiákra is hagyatkozni a klímaváltozás mérséklése érdekében, a munka oroszlánrészét még mindig a természet, azaz a fák végzik.

 

Egy idei jelentés szerint évente mintegy kétmilliárd tonna szén-dioxid kerül ki légkörből, ám ennek szinte teljes egészét az erdők végzik, annak ellenére, hogy egyre több új technológiába fektetünk be, ami az erdőkhöz hasonlóan a légkörben már megtalálható szén-dioxid kivonásával próbálja mérsékelni a klímaváltozást – írja a Reuters.

 

100 év az átlag

A kibocsátáscsökkentés nagyon fontos a globális felmelegedés visszafogásának érdekében, de tenni kell valamit azzal a rengeteg szén-dioxiddal is, ami már most a légkörben van. Az átlagos széndioxid-élettartam a levegőben körülbelül 100 év, bár ez függ az adott különböző kémiai és fizikai folyamatoktól is. Ez azt jelenti, hogy az egyszer kibocsátott CO2 nagy része még sok évtizedig vagy akár évszázadokig a légkörben maradhat, ha nem távolítjuk el mesterséges – vagy az erdők esetében természetes – módon.

Az Oxfordi Egyetem által készített független jelentés az első, amely felméri, hogy mennyi szén-dioxid került ki a levegőből eddig, és mennyire van még szükség a klímaváltozási célok elérése érdekében.

A becslések szerint 2050-ig nagyjából 1300-szor több széndioxid-eltávolításra van szükség az új technológiák segítségével – és kétszer annyira a fák és talaj által –, hogy az átlaghőmérsékletet jóval 2 Celsius-fokkal az iparosodás előtti mérték alá szorítsuk.

A mai napig szinte minden sikeres CO2-eltávolítás olyan intézkedésekkel valósult meg, mint a faültetés és a talaj jobb kezelése. (Fotó: Canva)

 

A fákat nem lehet helyettesíteni

A széndioxid-megkötési technológiák kivonják a légköri szén-dioxidot, és valamilyen módon eltárolják – annak a folyamatnak a leképezése, amit a fák egyébként természetesen is végeznek. A fák fotoszintézissel dolgoznak, a folyamat során a levelekben található zöld színanyag, a klorofill segítségével használják fel a napenergiát, és ezzel a szén-dioxidot és a vizet glükózzá és oxigénné alakítják át. Az oxigén azután a levegőbe kerül, míg a glükóz energiát és tápanyagokat biztosít a növény számára. A növények által kivont szén-dioxid nemcsak segít csökkenteni a levegőben lévő szén-dioxid mennyiségét, de fontos alapanyaga a növények életfolyamatainak is.

A mai napig szinte minden sikeres CO2-eltávolítás olyan intézkedésekkel valósult meg, mint a faültetés és a talaj jobb kezelése. A jelentés szerint 2020 és 2022 között az új széndioxid-eltávolító kapacitásra fordított globális beruházások összesen körülbelül 200 millió dollárt tettek ki, míg 2010 óta mintegy 4 milliárd dollárt fordítottak közfinanszírozású kutatásra és fejlesztésre.

 

Mit hoz a jövő?

Bár az országok nem számítanak szénmegkötési technológiákra a 2030-as klímacéljaik eléréséhez, a 2050-es célokhoz már többen belekalkulálják az ilyen megoldások fejlesztését és használatát. A jelentés szerzői szerint a folyamatnak még jócskán az elején vagyunk, és szükség lesz komoly fejlesztésekre, hogy a CO2-megkötést tényleg hatékonyan és gazdaságosan lehessen végezni.

Tavaly decemberben az Egyesült Államok Energiaügyi Minisztériuma 3,7 milliárd dollárt különített el a CO2-eltávolítási projektek finanszírozására, az Európai Unió célja pedig az, hogy 2030-ig évente ötmillió tonna szén-dioxidot kössön meg.

Persze fejlesztések jelenleg is zajlanak, a BBC például egy olyan új amerikai módszerről számolt be nemrég, ami akár még működhet is hosszú távon. A Lehigh Egyetem kutatóinak megoldása készen kapható, bárhol elérhető gyantát és más vegyi anyagokat használ, ezzel a hibrid anyaggal pedig háromszor annyi szén-dioxidot tud felvenni a levegőből, mint a többi jelenlegi technológia. Ráadásul bizonyos vegyi anyagok hozzáadásával a leválasztott szén-dioxid szódabikarbónává alakítható, és egyszerűen és biztonságosan tárolható tengervízben.

Vannak már most működő széndioxid-kinyerő technológiák is: egy izlandi cég, amely kövekké alakítja a befogott gázt, még a Microsoftnak és a Spotify-nak is ad el karbonkrediteket, egy svájci vállalat, a Climeworks pedig már több mint tíz éve működik. Az alapvető probléma azonban az, hogy nagyon nehéz gazdaságossá tenni a technológiát, és az is fejtörést okoz a szakértőknek, hová kerüljön a nagy mennyiségű befogott szén-dioxid.

 

Kiemelt kép forrása: Canva

  Nagy Nikoletta
Bejegyzés megosztása
Ajánlott cikkek
Iratkozz fel hírlevelünkre!
©2024 NRGREPORT, Minden jog fenntartva.