Fenntarthatóság

Globális felmelegedés – Melyik élelmiszer járul hozzá leginkább?

Devenyi Dalma | 2023.03.14. 02:00

Egy új tanulmány szerint az emberek által termelt és fogyasztott élelmiszerekből származó üvegházhatású gázok kibocsátása 2100-ig közel 1 fokos felmelegedést okozhat az éghajlatnak.

 

A párizsi klímamegállapodásban 1,5 Celsius-fokos határértéket tűztek ki a globális katasztrófa elkerülése érdekében. Azonban a mai táplálkozásunk következménye lehet ennek a túllépése. A Nature Climate Change című szaklapban megjelent tanulmány szerint ez azt eredményezheti, hogy megközelítjük a megállapodásban foglalt 2 Celsius-fokos határértéket – írja az Euronews.

 

Mely élelmiszerek okozzák a legnagyobb mértékű üvegházhatású gázkibocsátást?

A modellezéssel készült tanulmány megállapította, hogy az üvegházhatású gázok kibocsátása főként három ágazatból származik: az állatok, például a tehenek, juhok és kecskék húsából; a tejtermékekből; valamint a rizsből.

A tanulmány szerint ez a három élelmiszerforrás egyenként legalább 19 százalékkal járul hozzá a bolygó felmelegedéséhez, eszerint a húsok járulnak hozzá a legnagyobb mértékben, 33 százalékkal.

Mindegyik haszonállat nagy mennyiségű metánt bocsát ki. A metán egy olyan erős üvegházhatású gázt, amelynek felmelegítő ereje több mint 80-szorosa a szén-dioxidénak, a jelenlegi gazdálkodással. A kutatók kiszámították, hogy 2030-ra az élelmiszerek felmelegedésből való részesedésének 75 százalékát a metán teszi majd ki. A maradék részét a szén-dioxid és a dinitrogén-oxid adja.

„A legnagyobb tanulság, amit a politikai döntéshozóknak szeretnék átadni az, hogy a metánkibocsátás valóban dominál az élelmiszerágazathoz kapcsolódó jövőbeli felmelegedésben” – mondta Catherine C. Ivanovich, a Columbia Egyetem éghajlatkutatója, és a tanulmány vezető szerzője.

Ivanovich és a Floridai Egyetem és az Environmental Defense Fund munkatársai a jelenlegi fogyasztási szokások alapján kiszámították az egyes élelmiszerfajták által termelt gáz mennyiségét. Ezután öt különböző népesség-előrejelzés szerint az éves kibocsátást idővel gázonként skálázták.

Ezt követően egy, az ENSZ éghajlatváltozással foglalkozó testülete által gyakran használt éghajlati modell segítségével rekonstruálták kibocsátások hatását a felszíni levegő hőmérsékletének változására.

A globális felmelegedéshez a húsok járulnak hozzá a legnagyobb mértékben. (Fotó: Canva)

 

Az élelmiszeripar kritikus fontosságú az éghajlati célok eléréséhez

Chris Field, a Stanford Egyetem éghajlatkutatója, aki nem vett részt a tanulmányban, szintén dicsérte a komplex munkát.

„A tanulmány rávilágít arra, hogy az élelmiszer abszolút kritikus fontosságú a Párizsi Megállapodásban foglalt éghajlati célok eléréséhez. Ha nem vesszük figyelembe az élelmiszereket, akkor globálisan nem tudjuk elérni az éghajlati kitűzéseinket” – mondta Meredith Niles, a Vermonti Egyetem élelmiszer-rendszerekkel foglalkozó kutatója, aki szintén nem vett részt a tanulmányban.

A kutatás felajánlott néhány lehetőséget a globális élelmiszertermelés és -fogyasztás megváltoztatására, ami korlátozhatja a felmelegedést. A változtatások közül sokakat már most is szorgalmaznak vagy elfogadnak. Joe Biden amerikai elnök 2021 áprilisában a kongresszushoz intézett beszédében a fedőnövények ültetésének éghajlati előnyeit emelte ki, amelyek képesek a légkörből szén-dioxidot kivonni.

A közelmúltban több tanulmány és jelentés is azt javasolta, hogy kevesebb húst fogyasszunk, hogy csökkentsük a fogyasztásra tartott állatok által kibocsátott üvegházhatású gázok mennyiségét. Kalifornia pedig 2021-ben kötelező élelmiszerhulladék-újrahasznosítási programot indított, hogy csökkentse a bomló élelmiszerekből származó kibocsátást.

Tehát a metán csökkentése lehet a legfontosabb cél mind közül. Bár a metán sokkal erősebb, mint a szén, sokkal rövidebb ideig él. Ez azt jelenti, hogy a metánkibocsátás csökkentése gyors előnyökkel járhat Ivanovich professzor szerint.

„A metán csökkentése tehát segíteni fog abban, hogy a veszélyes felmelegedésre vonatkozó célérték alatt maradjunk. Emellett időt ad nekünk arra, hogy időközben kiépítsünk egy ellenálló képességet és alkalmazkodjunk az éghajlatváltozáshoz” – mondta a kutatás vezető szerzője.

Továbbra is nagy kérdés, hogy az élelmiszertermelők és a fogyasztók képesek-e megváltoztatni a viselkedési szokásaikat annak érdekében, hogy elérjék az üvegházhatású gázok csökkentését, amelyet a tanulmányban meghatározottak. Van egy kidolgozott ütemterv, de vajon követni fogják?

„A szokások megváltoztatása átkozottul nehéz. Különösen akkor, amikor állandóan bombáznak minket a médiában, amely a kólától a sült krumpliig, a pizzától a hamburgerig minden előnyét dicséri. Tehát összességében, bár változtatnunk kell, de hogy tudunk-e, az problematikus” – írta Lew Ziska, a Columbia Egyetem növényfiziológusa.

 

Kiemelt kép forrása: Canva

  Devenyi Dalma
Bejegyzés megosztása
Ajánlott cikkek
Iratkozz fel hírlevelünkre!
©2025 NRGREPORT, Minden jog fenntartva.