A párizsi klímamegállapodásban 1,5 Celsius-fokos határértéket tűztek ki a globális katasztrófa elkerülése érdekében. Azonban a mai táplálkozásunk következménye lehet ennek a túllépése. A Nature Climate Change című szaklapban megjelent tanulmány szerint ez azt eredményezheti, hogy megközelítjük a megállapodásban foglalt 2 Celsius-fokos határértéket – írja az Euronews.
A modellezéssel készült tanulmány megállapította, hogy az üvegházhatású gázok kibocsátása főként három ágazatból származik: az állatok, például a tehenek, juhok és kecskék húsából; a tejtermékekből; valamint a rizsből.
A tanulmány szerint ez a három élelmiszerforrás egyenként legalább 19 százalékkal járul hozzá a bolygó felmelegedéséhez, eszerint a húsok járulnak hozzá a legnagyobb mértékben, 33 százalékkal.
Mindegyik haszonállat nagy mennyiségű metánt bocsát ki. A metán egy olyan erős üvegházhatású gázt, amelynek felmelegítő ereje több mint 80-szorosa a szén-dioxidénak, a jelenlegi gazdálkodással. A kutatók kiszámították, hogy 2030-ra az élelmiszerek felmelegedésből való részesedésének 75 százalékát a metán teszi majd ki. A maradék részét a szén-dioxid és a dinitrogén-oxid adja.
Ivanovich és a Floridai Egyetem és az Environmental Defense Fund munkatársai a jelenlegi fogyasztási szokások alapján kiszámították az egyes élelmiszerfajták által termelt gáz mennyiségét. Ezután öt különböző népesség-előrejelzés szerint az éves kibocsátást idővel gázonként skálázták.
Ezt követően egy, az ENSZ éghajlatváltozással foglalkozó testülete által gyakran használt éghajlati modell segítségével rekonstruálták kibocsátások hatását a felszíni levegő hőmérsékletének változására.
A globális felmelegedéshez a húsok járulnak hozzá a legnagyobb mértékben. (Fotó: Canva)
Chris Field, a Stanford Egyetem éghajlatkutatója, aki nem vett részt a tanulmányban, szintén dicsérte a komplex munkát.
A kutatás felajánlott néhány lehetőséget a globális élelmiszertermelés és -fogyasztás megváltoztatására, ami korlátozhatja a felmelegedést. A változtatások közül sokakat már most is szorgalmaznak vagy elfogadnak. Joe Biden amerikai elnök 2021 áprilisában a kongresszushoz intézett beszédében a fedőnövények ültetésének éghajlati előnyeit emelte ki, amelyek képesek a légkörből szén-dioxidot kivonni.
A közelmúltban több tanulmány és jelentés is azt javasolta, hogy kevesebb húst fogyasszunk, hogy csökkentsük a fogyasztásra tartott állatok által kibocsátott üvegházhatású gázok mennyiségét. Kalifornia pedig 2021-ben kötelező élelmiszerhulladék-újrahasznosítási programot indított, hogy csökkentse a bomló élelmiszerekből származó kibocsátást.
Tehát a metán csökkentése lehet a legfontosabb cél mind közül. Bár a metán sokkal erősebb, mint a szén, sokkal rövidebb ideig él. Ez azt jelenti, hogy a metánkibocsátás csökkentése gyors előnyökkel járhat Ivanovich professzor szerint.
Továbbra is nagy kérdés, hogy az élelmiszertermelők és a fogyasztók képesek-e megváltoztatni a viselkedési szokásaikat annak érdekében, hogy elérjék az üvegházhatású gázok csökkentését, amelyet a tanulmányban meghatározottak. Van egy kidolgozott ütemterv, de vajon követni fogják?
Kiemelt kép forrása: Canva