Fenntarthatóság

Európa megosztott az atomenergiával kapcsolatban: Mely országok vannak mellette és ellene?

Devenyi Dalma | 2023.03.17. 01:00

Franciaország, Európa vezető atomenergia-országa, törvényt fontolgat az új reaktorok építésének felgyorsítására. Miközben a kontinens az ukrajnai orosz invázió okozta energiaválsággal küzd, ez is része Emmanuel Macron elnök energiafüggetlenségre irányuló törekvésének. Hétfőn azt mondta, hogy e cél eléréséhez elengedhetetlen a modernizáció. 

 

A törvényjavaslat célja, hogy egyszerűsítse az új erőművek engedélyezésének és építésének folyamatát az országban. Emellett magában foglalja Macron elődjének azon kötelezettségvállalásának visszafordítását is, hogy az atomenergiát az ország energiaarányának 50 százalékában maximálja – írja az Euronews.

Az atomenergia újjáélesztésének szorgalmazása azonban súrlódásokat okozott más európai nemzetekkel, például Németországgal. Míg egyes EU-tagállamok teljes mértékben támogatják a reaktorokat, amelyek energiaszükségletük jelentős részét termelik, addig másokban a biztonsági aggályok és a negatív közvélemény miatt a nukleáris energia teljesen kikerül a képből.

Ez egy régóta tartó vita, amelyre nincs egyértelmű válasz. És mivel az EU jelenleg működő atomreaktorainak egyharmada 2025-ben életciklusa végéhez közeledik, ez a vita az energiaforrás jövőjét is bizonytalanná teszi a blokk számára. Miért ilyen megosztó téma az atomenergia Európában?

 

Európa energiájának mekkora része származik atomenergiából?

Az EU energiájának mintegy negyede nukleáris energia, és ennek több mint felét Franciaországban állítják elő. A 27 tagállamból 13-ban összesen 103 reaktor működik. Ezek 2019-ben az alacsony szén-dioxid-kibocsátású villamos energia mintegy 50 százalékát biztosították.

A blokkban az atomenergia felhasználásáról nagyon sokféle nézet létezik. Ez a biztonsági aggályokkal együtt gyakran ellentmondásos témává teszi az atomenergiát. Minden tagállam maga dönt arról, hogy beveszi-e az energiamixébe.

Ez sok kormányt olyan helyzetbe hoz, hogy dönteniük kell az országukban a nukleáris energia jövőjéről.

 

Mely országok ellenzik az atomenergiát?

Az 1979-es Three Mile Island-i, majd az 1986-os csernobili katasztrófa után drámaian megváltozott a közvélemény az atomenergiáról. Németországban a biztonsággal kapcsolatos félelmek fellendítették a környezetvédelmi mozgalmat és az ország Zöld Pártját.

2002-ben a német balközép kormány törvényt fogadott el, amely megakadályozza új atomerőművek építését. A jövőben az összes meglévő reaktort be kellett volna zárni.

Ez része volt a fosszilis tüzelőanyagokról a szél- és napenergiaforrásokra való áttérésnek, amelyeket az ország valóban megújuló energiaforrásoknak tekint. Bár az atomenergia „alacsony szén-dioxid-kibocsátásúnak” számít, mivel az atomreaktorok nem termelnek közvetlen CO2-kibocsátást, üzemanyagként uránra támaszkodik, amelynek bányászata és finomítása energiaigényes.

2010-ben Angela Merkel bejelentette, hogy a németországi atomerőművek élettartamát meghosszabbítják, hogy növeljék az alacsony szén-dioxid-kibocsátású energiaellátást.

2002-ben a német balközép kormány törvényt fogadott el, amely megakadályozza új atomerőművek építését. (Fotó: Canva)

 

Alig egy évvel később a japán Fukusimában történt incidens ismét aggodalomra adott okot. Hónapokig tartó hatalmas atomellenes tüntetések voltak országszerte, ami arra késztette Merkel kormányát, hogy bejelentse, 2022-ig minden atomerőművet bezárnak.

Jelenleg már csak három atomerőmű maradt az országban. Az ukrajnai háború miatt fenyegető energiaellátási bizonytalanság miatt az üzemidejüket ezen a határidőn túl is meghosszabbították. Tavaly októberben Olaf Scholz kancellár azt mondta, hogy az energiahiány megelőzése érdekében 2023 áprilisáig maradnak nyitva.

Csak két olyan ország van, amely teljesen leállította az atomenergiát az áramtermelésben, miután működőképes reaktorokkal rendelkezett: Olaszország és Litvánia.

Olaszországban ez ellentmondásos téma. Az ország összes erőművét 1990-re bezárták, miután népszavazást tartottak az atomenergiáról. Azóta a kormány megpróbált újjáélesztést javasolni – leginkább egy 2008-as tervvel, amely szerint akár 10 új reaktort is építenének.

A 2011-es japán nukleáris baleset ismét megingatta a közvéleményt, és a választók 94 százaléka a nem sokkal később tartott népszavazáson az építési tilalom mellett szavazott.

Az energiaforrás más tagállamokban is ellentmondásos, többek között Belgiumban, Portugáliában, Dániában és Ausztriában – ahol szintén erős az atomerőmű-ellenesség.

 

Mely országok állnak az atomenergia-párti törekvések élére?

Franciaország régóta vezető szerepet tölt be Európában az atomenergia terén, és szorgalmazza, hogy az atomenergiát alacsony szén-dioxid-kibocsátású energiaforrásként ismerjék el. Az 1980-as évek óta ez az egyik domináns villamosenergia-forrás az országban, amely gyakran a világon a legnagyobb arányban ebből a forrásból nyeri az energiát.

Idén februárban egyike volt annak a 11 országnak, amelyek szövetséget hoztak létre az európai atomenergiáért. Együttesen aláírtak egy nyilatkozatot, amelyben azt írták, hogy ez „az egyik eszköz a sok közül, amellyel elérhetjük éghajlati céljainkat, alapterhelést biztosító villamos energiát termelhetünk és biztosíthatjuk az ellátás biztonságát”.

Franciaország, Európa vezető atomenergia-országa, törvényt fontolgat az új reaktorok építésének felgyorsítására. (Fotó: Canva)

 

A csoportot Franciaország mellett Bulgária, Horvátország, Finnország, Csehország, Hollandia, Lengyelország, Finnország, Horvátország, Magyarország, Románia, Szlovákia és Szlovénia alkotja. A szövetség célja a kutatás, az innováció és az „egységes biztonsági szabályok” előmozdítása, miközben azt vizsgálja, hogy az együttműködés hogyan vezethetne több reaktor építéséhez.

Vitatott múltja ellenére Olaszország új, atompárti kormánya is fontolóra vette a nyilatkozat aláírását. Erős szövetségese lenne az atompárti országoknak, amelyek elegendő szavazatot keresnek a kulcsfontosságú jogszabályok elfogadásához, és az energiaforrásnak az EU éghajlati célkitűzései közé történő beillesztéséhez.

Végül Olaszország úgy döntött, hogy nem változtatja meg a régóta fenntartott atomenergia-ellenes álláspontját, de ez azt mutatja, hogy egyes országok az éghajlati és az energiaválsággal szemben megváltoztathatják álláspontjukat.

 

Kiemelt kép forrása: Canva

  Devenyi Dalma
Bejegyzés megosztása
Ajánlott cikkek
Iratkozz fel hírlevelünkre!
©2024 NRGREPORT, Minden jog fenntartva.