Egy jelentés szerint Európa felesleges hőenergiájának hasznosítása a régió nagy részét elláthatná energiával. A Danfoss globális mérnöki vállalat jelentése szerint a felesleges hő – amely az ablakon keresztül távozik, vagy a készülékekből származik – a világ „legnagyobb kiaknázatlan energiaforrása”.

A jelentés szerint az EU-ban évente 2860 TWh felesleges hőt pazarolnak el. Ez majdnem megegyezik az EU és az Egyesült Királyság teljes hő- és melegvízigényével, amely körülbelül 3180 terawatt évente – írja az Euronews.

Honnan származik a felesleges hő?

Érezte már, hogy a számítógépe felforrósodik, miközben használni próbálja? Ez a felesleges hő egyik formája. De nem csak az egyes készülékek égetnek el többletenergiát. A szupermarketek, gyárak, adatközpontok és szennyvízkezelő létesítmények hatalmas mennyiségű felesleges hőt termelnek. Ugyanígy az olyan iparágak is, mint a vegyipar, az acél- és cementgyártás.

Ennek a hőnek az összegyűjtése és felhasználása kulcsfontosságú lesz Európa zöld energiára való átállásában. A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) szerint az energiahatékonyság növelése 2030-ig évente további ötmilliárd tonnával csökkentheti a CO2-kibocsátást.

Az olyan viszonylag alacsony költségű technológiák, mint a hőszivattyúk, jelentősen növelhetik az energiahatékonyságot. (Fotó: Canva)

Hogyan hasznosíthatjuk a felesleges hőt?

Nem kell új technológiát feltalálnunk ahhoz, hogy ezt a hőt megragadjuk – elég, ha a már meglévő megoldásokat alkalmazzuk.

A már felszabadult felesleges hőt hővisszanyerő technológiával, például hőszivattyúkkal lehet hasznosítani. Egy másik megoldás az, ha eleve megakadályozzuk a hő felszabadulását. Az olyan készülékeket, mint a légkondicionálók, úgy lehet megépíteni, hogy hatékonyabban működjenek, és ezáltal kevesebb energiát szabadítsanak fel.

Tágabb értelemben az infrastrukturális változások kulcsfontosságúak. A várostervezés segíthet – például ha a nagy mennyiségű hőt termelő adatközpontot olyan egység mellé helyezzük, amely ezt a hőt fel tudja használni.

Egyes helyeken már használják ezt a technológiát. A dublini Technológiai Egyetem például az Amazon adatközpontjának felesleges hőjét használja a diákszállások melegítésére. Norvégiában a világ első szárazföldi homárfarmja egy adatközpont hőjét használja a víz melegítésére, amelyben homárokat tenyészt.

Sok városban a felesleges hő fő forrásai erősen koncentráltak. A jelentés szerint az olyan városok, mint Amszterdam, Berlin, Varsó és Brüsszel által termelt többlethőnek átlagosan 78,8 százaléka csak a város három legfontosabb telephelyéről származik. Ez azt jelenti, hogy viszonylag egyszerű lenne ezeket a létesítményeket egy több különböző hőforrásból táplálkozó távhőrendszerbe integrálni.

Kiemelt kép forrása: Canva