Elemzés   A rovat támogatója a MET Csoport

Vékony jégen: Az IPCC-jelentés öt legfontosabb tanulsága

Devenyi Dalma | 2023.03.22. 02:00

„Ha most cselekszünk, még mindig biztosíthatjuk az élhető, fenntartható jövőt mindenki számára” – mondta Hoesung Lee elnök az Éghajlat-változási Kormányközi Testület (IPCC) legújabb jelentésének bemutatóján. A világ vezető éghajlati szakértői által készített jelentés világos utat mutat a kibocsátások drasztikus csökkentésére és a már bekövetkezett károk helyreállítására. Ehhez azonban a kormányoknak késedelem nélkül be kell szállniuk és finanszírozniuk kell a tervet.

 

Az IPCC-jelentés a felmelegedő bolygónkról szóló legfrissebb tudományos eredményeket foglalja össze. Megmutatja, hogy a kihívás példátlan nagyságrendje ellenére számos megoldás létezik az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére. A legfontosabb, hogy ezek már most rendelkezésünkre állnak – írja az Euronews.

2018-ban az IPCC felhívta a világ figyelmét arra a példátlan kihívásra, hogy a globális felmelegedést 1,5°C-on belül kell tartani. Öt évvel később azt állítja, hogy a kihívás még nagyobb lett, mivel az üvegházhatású gázok kibocsátása tovább nőtt.

Az eddig tett lépések üteme és mértéke nem elegendő az éghajlatváltozás kezeléséhez. Hoesung Lee, az IPCC elnöke hozzátette, hogy az összefoglaló jelentés „hangsúlyozza, hogy sürgősen ambiciózusabb lépéseket kell tenni”. Arról, hogy az IPCC-jelentés ajánlásait hogyan lehet megvalósítani, itt olvashat.

 

Nincs vesztegetni való időnk

A tudósok szerint a fosszilis tüzelőanyagok több mint egy évszázados égetése, valamint az egyenlőtlen föld- és energiahasználat 1,1°C-os globális felmelegedéshez vezetett. Ez gyakoribb és intenzívebb szélsőséges időjárási eseményekhez vezetett, amelyek világszerte hatással vannak az emberekre.

A bolygó felmelegedésével ezek a veszélyek gyorsan fokozódnak. Erősebb esőzések, intenzívebb hőhullámok és más szélsőséges időjárási jelenségek jelentkeznek.

„Az emberiség vékony jégen jár – és ez a jég gyorsan olvad” – mondta António Guterres, az ENSZ főtitkára a jelentés bemutatóján tartott konferencián.

Elmondta, hogy a jelentés részletezi, hogy az elmúlt 200 év alatt gyakorlatilag az ember felelős a globális felmelegedésért.

„Az éghajlati időzített bomba ketyeg. A mai IPCC-jelentés azonban egy útmutató az éghajlati időzített bomba hatástalanításához” – mondta.

 

Az éghajlatváltozás hatásait azok az országok érzik a legjobban, amelyek a legkevesebbet bocsátottak ki

A jelentés a veszteségeket és károkat is éles megvilágításba helyezi. A jelentés szerint az éghajlatváltozás továbbra is különösen súlyosan fogja érinteni a legkiszolgáltatottabb embereket és ökoszisztémákat.

A veszteség és kár az éghajlatváltozásnak az emberi társadalmakra és a természeti környezetre gyakorolt negatív következményeit jelenti. Ez fontos téma volt a COP27 konferencián, ahol áttörést jelentő megállapodás született egy olyan alap létrehozásáról, amely ezeket a következményeket – különösen a sebezhető nemzetek számára – kezeli.

„Az éghajlati igazságosság kulcsfontosságú, mivel azokat, akik a legkevésbé járultak hozzá az éghajlatváltozáshoz, aránytalanul nagy mértékben érinti.” – véli Aditi Mukherji, az összefoglaló jelentés egyik szerzője.

Hozzáteszi, hogy a világ népességének csaknem fele olyan régiókban él, amelyek rendkívül érzékenyek az éghajlatváltozásra. Az elmúlt évtizedben az áradások, aszályok és viharok okozta halálesetek száma 15-ször magasabb volt ezekben a régiókban. Gyorsított alkalmazkodási intézkedésekre lesz szükség ahhoz, hogy a jelenleg meglévő és a szükséges intézkedések közötti szakadékot áthidaljuk.

„Az emberiség vékony jégen jár – és ez a jég gyorsan olvad.” (Fotó: Canva)

 

Az ENSZ főtitkára Oscar-díjas filmet használ az álláspontja kifejtésére

Az ENSZ főtitkára a jelentés bemutatóján tartott sajtótájékoztatón elmondta, hogy a világnak minden fronton éghajlatvédelmi fellépésre van szüksége. Hivatkozott egy nemrégiben Oscar-díjat nyert filmre, amely „egyszerre mindent és mindenhol” (Everything Everywhere All at Once) követel.

Guterres azt javasolta, hogy a G20-ak fogjanak össze egy úgynevezett éghajlati szolidaritási paktumban. E megállapodás értelmében a nagy kibocsátók extra erőfeszítéseket tennének a kibocsátás csökkentésére. A gazdag országokat arra szólítják fel, hogy adjanak forrásokat a feltörekvő gazdaságok megsegítésére, hogy életben tartsák a 1,5 ℃-os célt.

Azt mondta, hogy az országoknak meg kell nyomniuk a „gyorsító gombot” a nettó nullára vonatkozó határidőkhöz.

„Konkrétan a fejlett országok vezetőinek el kell kötelezniük magukat arra, hogy a lehető legközelebb, 2040-ig elérjék a nettó nullát, azt a határt, amelynek betartására mindannyiuknak törekedniük kell. Ezt meg lehet tenni. Néhányan már 2035-re kitűzték a célt” – mondta Guterres.

Guterres gyorsítási menetrendje olyan intézkedéseket is tartalmaz, mint például:

  • A szén fokozatos kivonása legkésőbb 2040-ig.
  • 2035-ig nettó nulla villamosenergia-termelés a fejlett országok számára.
  • Nincs több olaj- és gázipari engedély.

„Minden országnak a megoldás részévé kell válnia. Ha azt követeljük, hogy mások lépjenek előbb, azzal csak azt biztosítjuk, hogy az emberiség maradjon az utolsó helyen” – mondta Guterres.

„Az éghajlati igazságosság kulcsfontosságú, mivel azokat, akik a legkevésbé járultak hozzá az éghajlatváltozáshoz, aránytalanul nagy mértékben érinti.” (Fotó: Canva)

 

Az éghajlatváltozással szembeni ellenállóképesség tekintetében egyértelmű az előrelépés módja

Az IPCC szerint a megoldás az ellenálló fejlődésben rejlik – az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás vagy az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése olyan módjainak megtalálásában, amelyek szélesebb körű előnyökkel járnak.

„A legnagyobb jóléti nyereséget az hozhatja, ha az alacsony jövedelmű és marginalizált közösségek, köztük az informális településeken élők számára prioritásként kezeljük az éghajlati kockázatok csökkentését. Az éghajlatváltozás elleni gyorsított fellépés csak akkor valósulhat meg, ha a finanszírozás sokszorosára nő. Az elégtelen és rosszul összehangolt finanszírozás hátráltatja az előrelépést” – mondja Christopher Trisos, a jelentés egyik szerzője.

A tudósok szerint ahhoz, hogy ezek a döntések hatékonyak legyenek, a világ minden tájáról származó különböző értékeinkben, világnézeteinkben és tudásunkban kell gyökerezniük – beleértve az őslakosok tudását is. Ez azt jelentené, hogy ezek a megoldások helyileg megfelelőek és társadalmilag elfogadhatóak.

 

A pénz megvan, de a megfelelő megoldásokra kell költeni

Megvan a szükséges pénz az üvegházhatású gázok kibocsátásának gyors csökkentéséhez – ha a jelenlegi akadályokat elhárítjuk – állítja az IPCC. Ezek az akadályok közé tartozik az információcsere, a finanszírozás elérhetővé tétele azok számára, akiknek szükségük van rá, valamint az általános nemzetközi együttműködés.

A kormányok alapvető fontosságúak ezen akadályok lebontásában, mivel ők ösztönözhetik a befektetőket és oszthatnak ki közpénzeket.

„Az átalakító változások nagyobb valószínűséggel lesznek sikeresek ott, ahol bizalom van, ahol mindenki együtt dolgozik a kockázatcsökkentés prioritásként való kezelése érdekében, és ahol az előnyök és terhek igazságosan oszlanak meg” – mondta Lee.

A jelentés szerint a már bevált és kipróbált, a kibocsátások mélyreható csökkentését és az éghajlatváltozással szembeni ellenállóképességet biztosító szakpolitikákat szélesíteni kell. Meg kell osztanunk a technológiát és a know-how-t, miközben a finanszírozást könnyen hozzáférhetővé kell tennünk.

„Sokszínű világban élünk, ahol mindenkinek más-más felelőssége és lehetősége van a változás elérésére. Egyesek sokat tudnak tenni, míg másoknak támogatásra lesz szükségük a változás kezeléséhez” – teszi hozzá Lee.

 

Kiemelt kép forrása: Canva

  Devenyi Dalma
Bejegyzés megosztása
Ajánlott cikkek
Iratkozz fel hírlevelünkre!
©2024 NRGREPORT, Minden jog fenntartva.