Luxemburg lett a világ első országa 2020-ban, amely eltörölte a viteldíjakat a tömegközlekedésben. Három évvel később a lakosok nem győzik dicsérni a rendszert. Lehetővé teszi számukra, hogy könnyedén utazhassanak, és egyesek szerint nagyon jótékony hatással van a környezetre is. Mások szerint a népszerű rendszer alapvető jognak számít.

Az Euronews utánajárt, hogyan működik az ingyenes közlekedési rendszer, és milyen fogadtatásra talált.

Miért vezette be Luxemburg az ingyenes közlekedést?

A rendszert részben azért vezették be, hogy megfékezzék az ország autóproblémáját. 2020-ban Luxemburgban volt a legmagasabb a gépkocsisűrűség az EU-ban: 1000 lakosra 696 autó jutott, szemben az átlagos 560-nal. Az ország szenved, szenvedett a rossz közlekedéstől és a magas klímavédelmi kibocsátásoktól. A lakosok szerint az ingyenes közlekedés arra ösztönzi őket, hogy otthon hagyják autójukat.

A lakosok nem győzik dicsérni az új rendszert (Fotó: Canva)

Egyesek szerint azonban még mindig az autók uralják az utakat.

Mivel a rendszert a COVID-járvány idején vezették be, a hatás mérése nehézkes volt. Egyes elemzői adatok arra utalnak, hogy az ingyenes közlekedés fenntarthatósági hatása minimális lehet. Az ingyenes tömegközlekedés 2013-as bevezetése óta Észtország fővárosában, Tallinnban nőtt a személygépkocsi-használat.

A költségmegtakarítás társadalmi hatása vélhetően jelentősebb. Ben Dratwicki luxemburgi tanár szerint „ez egy jó kezdeményezés, kedvez a közszférának”. Az ő szemében a rendszer jogosultságként bebetonozódott. „A közlekedés alapvető jog a lakosok számára. Ha jogod van dolgozni, akkor jogod van ahhoz is, hogy komolyabb költség nélkül eljuss a munkahelyedre”.

Hogyan működik a luxemburgi ingyenes közlekedési rendszer?

2020. február 29. óta a tömegközlekedés minden formája – beleértve a buszokat, vonatokat és villamosokat – ingyenes a lakosok és a turisták számára egyaránt. A rendszer az egész ország területén érvényes, és az utasoknak csak akkor kell jegyet váltaniuk, ha első osztályon szeretnének utazni.

A jegybevétel korábban évi 41 millió eurót tett ki Luxemburgban, ami töredéke az ország teljes tömegközlekedési rendszerének több mint 500 millió eurós üzemeltetési költségének. A hiányt elsősorban az adófizetők pótolják.

„Ez jelentős költség, de ezt minden adófizető fizeti. Itt nagyobb az igazságosság, mert nyilvánvalóan azok, akik kevés adót fizetnek, nem vagy csak nagyon keveset fizetnek ebben a rendszerben. Azok pedig, akik több adót fizetnek, azoknak egy kicsit magasabb lehet az ára” – magyarázza François Bausch, Luxemburg miniszterelnök-helyettese.

Ennek eredményeképpen az ország közlekedési rendszerébe történő beruházások nem lassultak le. Az új villamoshálózat megbízható. Az ország rekordösszegű beruházásokat hajtott végre a vasúthálózat javítására.

A keletkező hiányt elsősorban az adófizetők pótolják. (Fotó: Canva)

Luxemburg jól kapcsolódik Európa többi részéhez?

Luxemburg tömegközlekedéssel jól kapcsolódik Európa más részeihez. Az ország a TGV-n keresztül határon átnyúló összeköttetésben áll Franciaországgal. Párizs mindössze két órányi vonatútra van. Nagysebességű ICE-vonatokkal Németországgal is összeköttetésben áll.

Luxemburg városából óránként indulnak vonatok Brüsszelbe és kétóránként Lüttichbe. A határ menti városokban élő lakosok is részesülnek az ingyenes közlekedési rendszer előnyeiből.

„Ez lehetővé teszi, hogy minden határ menti lakos, különösen a Belgiumból, Németországból és Franciaországból érkezők könnyen utazhassanak” – mondta Gauthier Moumkama ideiglenes alkalmazott. „Ráadásul ez a szabadság egy jó formája. Nálunk ez Franciaországban nincs meg. Kevesebb az ellenőr, kevesebb a gond”.

Mivel azonban a rendszer nem vonatkozik a határon túlra, a mobilitásra gyakorolt pozitív hatása csak azokra korlátozódik, akik megengedhetik maguknak, hogy a világ leggazdagabb országában éljenek.

„Sok olyan ember érkezik ide Luxemburgon kívülről, akik nem engedhetik meg maguknak az itteni lakhatást, és a közlekedésért is fizetniük kell” – mondta Gillard.

Kiemelt kép forrása: Canva