Szabályozás

Az EU villamosenergia-piaci reformja: Mi is pontosan a különbözeti szerződés?

Devenyi Dalma | 2023.03.27. 02:00

Az Európai Unió 20 éves villamosenergia-piaca átalakítás előtt áll. A piac 2022-ben az eddigi legrosszabb évét élte át, miután a gázárak elszabadultak, és a villanyszámlákat tarthatatlan szintre emelték, ami óriási pénzügyi nehézségeket okozott az európai háztartásoknak és vállalatoknak.

 

A felfordulásért Oroszország ukrajnai invázióját és az energiaellátás Kreml általi manipulációját okolták, ami széles körű volatilitást és féktelen spekulációt okozott. Bár az árak azóta csökkentek, a válság még mindig lappang, és rengeteg kérdőjel maradt azzal kapcsolatban, hogy az EU képes lesz-e megbirkózni a következő téllel – írja az Euronews.

A 2022-es káosz megismétlődésének elkerülése érdekében az Európai Bizottság javaslatot tett az uniós villamosenergia-piac reformjára, és felkérte a jogalkotókat, hogy az ügyet kiemelt prioritásként kezeljék.

A reform azonban nem olyan alapvető átalakítás, mint amilyet egyes országok, például Franciaország és Spanyolország követelt, hanem a jelenlegi szabályok célzott módosítására összpontosít.

 

Különbözeti szerződések jelenthetik a megoldást

A tervezet egyik fő eleme az úgynevezett különbözeti szerződés (CfD), egy olyan hosszú távú szerződéstípus, amelyet a blokkban fejletlennek tartanak. Ehhez képest az Egyesült Királyságban a CfD-ket 2014 óta osztják ki.

A kereskedelmi ügyletektől eltérően a különbözetre vonatkozó szerződést egy villamosenergia-termelő és egy állami hatóság köti meg legfeljebb 15 éves időtartamra. Az aláírók egy olyan tartományt – vagy folyosót – állapítanak meg, amelyen belül a villamosenergia-árak szabadon ingadozhatnak.

De itt válik érdekesebbé a dolog: ha a piaci árak a korridor alá esnek, az állam köteles kompenzálni a termelőt, gyakorlatilag kifizetve a kereskedelmi veszteségeket. Ha viszont a piaci árak meghaladják a folyosót, akkor az állam jogosult a termelő által szerzett többletbevételekre, és a többletpénzt a háztartások és a vállalatok támogatására fordíthatja.

Az Európai Bizottság ezért nevezi ezeket a különbözetre vonatkozó szerződéseket „kétirányúnak”, mivel ezek az árak emelkedés és csökkenés esetén is működnek.

 

Redisztribúciós eszközök

A javasolt reform értelmében a kétirányú CfD-k kötelezővé válnak a megújuló villamosenergia- és atomerőművek új projektjei esetében – de csak akkor, ha támogatásról van szó.

A megújuló energiaforrások gyakran nagy előzetes beruházást igényelnek az eszközök, például a szélturbinák és a napelemek beszerzéséhez, valamint a földi telepítésükhöz. Ezek a magas költségek elriaszthatják a befektetőket a megújuló ágazatba való belépéstől, különösen, ha úgy érzik, hogy pénzügyi hozzájárulásuk nem fog a várt módon megtérülni.

A Bizottság szerint a különbözeti szerződések segíthetnek meggyőzni a bizonytalan befektetőket, mivel garanciát jelentenek arra, hogy a bevételek hosszú távon stabilak és következetesek maradnak.

A CfD-k azonban nem a villamosenergia-díjak mesterséges szabályozására szolgálnak, hanem egyszerűen redisztribúciós eszközöket biztosítanak a piaci rendkívüli áringadozások ellensúlyozására.

„Csak energiaválságok idején van szükség extra védelemre. A CfD-k bevételi forrást kínálhatnak a kormányok számára, hogy enyhítsék a fogyasztókra gyakorolt hatást, amikor magasak az árak” – mondta Bram Claeys, a Regulatory Assistance Project (RAP) – egy pártoktól független szervezet, amely a zöld átmenetnek szenteli magát – vezető tanácsadója.

Emellett fontos megjegyezni, hogy a CfD-k állami támogatásnak minősülnek, mivel a kormányoknak kompenzációt kell fizetniük a termelőknek, amikor az energiaárak csökkennek. Ha ez a kompenzáció elhúzódik, az állami költségvetések nyomás alá kerülhetnek, és megkérdőjelezhetik e különleges megállapodások életképességét.

Ezért a Bizottság azt ajánlja a tagállamoknak, hogy a CfD-ket olyan „felfelé irányuló korlátozással” tervezzék meg, amely megakadályozza az adófizetők pénzéből történő túlzott kompenzációt.

Emellett a végrehajtó testület „büntetőzáradékokat” sürget azon termelők számára, akik – miután látják, hogy többletbevételeiket az állam elnyeri – a felmondás időpontja előtt ki akarnak szállni a szerződésből.

 

Kiemelt kép forrása: Canva

  Devenyi Dalma
Bejegyzés megosztása
Ajánlott cikkek
Iratkozz fel hírlevelünkre!
©2024 NRGREPORT, Minden jog fenntartva.