A Nemzetközi Energiaügynökség 2019 novemberében közzétett Renewables 2019 című jelentése szerint 2024-re a világ villamosenergia-termelésének közel 33 százaléka megújuló energiaforrásokból származik majd, és a várható növekedés közel 60 százalékát (legalább 697 gigawattot) a napenergia (PV) adja. Ezt követi a szárazföldi szélenergia (309 GW), a vízenergia (121 GW), a tengeri szélenergia (43 GW) és a bioenergia (41 GW).
A drasztikusan alacsonyabb termelési költségek, az éghajlatváltozással kapcsolatos növekvő aggodalom, a fejlődő globális energiapolitikák és a befektetők által a vállalatokra gyakorolt fokozott nyomás a környezeti-társadalmi irányítási (ESG) politikák elfogadása érdekében a megújuló energiaforrásoknak a főáramba való bekerülését eredményezik.
A megújuló energiaforrások közeljövője című könyvben természeti erőforrásokkal foglalkozó vezetőinek világszerte végzett kutatásai és kollektív hozzájárulása alapján mutatják be, hogy az ágazat hogyan fogja újragondolni önmagát, kihasználva ezt a skálázható zöld hullámot.
A tanulmány Európát tekintve kiemeli például az elvárások felett teljesítő Franciaországot, ahol a termelési költségek folyamatosan csökkennek, és az ország tengeri szélenergia-projektjei továbbra is vonzzák a külföldi befektetők érdeklődését, Franciaország 2023-ra túllépi a jelenlegi előrejelzést, miszerint 2,4 GW tengeri szélenergia-kapacitást fog termelni, és addigra eléri a legalább 5 GW-ot.
A másik éllovas Portugália, akik 15 évre szóló biomassza-energia-létesítményekre vonatkozó programja, amelyet az Európai Bizottságtól nemrégiben kapott 320 millió euróval támogatott. Kiváló példa arra, hogy Európa hogyan tud biomasszából energiát termelni a szénfüggőség csökkentésének és a természeti katasztrófák kockázatának mérséklésének egyik módjaként.
Vagy ott van Németország, ahol egy norvég vállalat működteti Európa egyik legnagyobb áramtermelő létesítményét – méghozzá virtuálisan -, ami szintén innovatív példája annak, hogy az ágazat miként küzdheti le azokat a kihívásokat, amelyek akkor merülnek fel, amikor kevés a szél vagy a nap, hogy áramot termeljen. Az erőmű, amely a CNN Business szerint 5 millió otthont tudna ellátni energiával, egy felhőalapú mesterséges intelligenciaprogramot használ, hogy összekapcsoljon több mint 1500 szél-, nap- és vízenergia-erőművet a kontinens különböző pontjain az áramtermelő és -tároló létesítményekkel, például akkumulátorokkal.
Másik kontinensre rápillantva: Ausztráliában a nemzeti villamosenergia-piac kimutatta, hogy november 6-án a megújuló energiaforrások mérföldkőhöz érkeztek – az ország fő villamosenergia-hálózatának 50 százalékát táplálják. A tetőtéri napenergia közel 24 százalékot biztosított, ezt követte a szél (mintegy 16 százalék), a nagyméretű napenergia (mintegy 9 százalék) és a vízenergia (mintegy 2 százalék).
A BDO néhány kulcs előrejelzése a megújuló energiaforrások globális piacára vonatkozóan 2023-ra a következők:
1. Fényes jövő vár a napenergiára – Bár a geopolitikai feszültségek és a kereskedelmi bizonytalanságok kissé lelassítják, a napenergia-kapacitás a következő években tovább fog növekedni – 2023-ra meghaladja az egy terawattot a globális napenergia-termelés.
2. A tárolás kerül a középpontba – A tárolás 2023-ra elfoglalja az őt megillető helyet, mint kulcsfontosságú hálózati eszköz, és hozzájárul az egyre inkább decentralizált energiarendszerek megbízhatóságának és rugalmasságának növeléséhez. A különféle energiatárolási megoldások, köztük a közüzemi szintű megújulóenergia-integrációhoz használt hosszú élettartamú akkumulátorok alkalmazása 2023-ig legalább 30 százalékkal fog növekedni évről évre.
3. Nincs ellenszél a szélenergia számára – A szélenergia továbbra is növekedni fog, a kifejezetten a szárazföldi és tengeri szélenergia számára kifejlesztett tárolási képességek növekedésével, ami hozzájárul az ilyen projektek gazdaságosságának és termelékenységének javításához. A 2023-as globális szélerőművi beruházások fele a tengeri technológiákra és projektekre fog irányulni.
4. Folytatódik az energetikai konvergencia – A természeti erőforrással foglalkozó vállalatok, a bányászattól az olaj- és gáziparig, továbbra is a tiszta vagy megújuló energiát hasznosító technológiákba fognak befektetni, beleértve a szén-dioxid-leválasztást, -hasznosítást és -megkötést – mind portfóliójuk diverzifikálása, mind vállalati szénlábnyomuk csökkentése érdekében. 2023-ra a korábbi 13 olaj- és gázipari nagyvállalatról 20 csatlakozik az olaj- és gázipari klímavédelmi kezdeményezéshez.
5. A cleantech befektetések szárnyalnak – A csalódást keltő hozamok ciklusát követően a magántőke és a kockázati tőke teljes erővel visszatér a cleantech területre. Akár cleantech-nek, akár klíma-technológiának nevezik, az e technológiák szabályozási, gazdasági és tudományos lendületének köszönhetően 2023-ig 600 milliárd dollárnyi globális magánbefektetés érkezik majd.
fotó: unsplash
Takács Csongor
