Kezdjük a vállalattal, aminek a létezéséről az átlagember nem igazán tud. Maximum akkor, ha járatos valamennyire a teherautók világában. A Cummins indulása 1919. február 3-án történt. Az alapító Clessie Lyle Cummins (1888-1968) és bankár társa, William Glanton Irwin. Hogy mivé vált az Indiana államban lévő Colombo városában alapított vállalat, azt jól mutatják a 2022-es adatok.
A világ 197 országában forgalmazzák dízelmotorjaikat, amelyek nem csak személyautókban, hanem kisteherautókban, teherautókban, kamionokban, bányagépekben, kisegítő és vészhelyzeti generátorok meghajtására is használják.
Ezen felül ott a hajózás, a katonai járművek és az építőgépek széles skálája, ahol szintén használatban vannak a Cummins motorok. A legnagyobb masinájuk, a 4200 lóerőt leadó, ami áramfejlesztőt hajt.
Tavaly a Cummins forgalma, 28 milliárd dollár volt…
Ez jól mutatja a vállalat nagyságát. Ezt a fosszilis hajtóanyagokat használó, dízelmotorokat készítő óriáscéget kellett zöld irányba mozdítani. Azaz a gázolajat mint hajtásmódot fokozatosan „elengedni”, és hidrogénre váltani, a tisztán elektromos hajtás alkalmazása mellett. Ennek az iparágban már adódnak jelei.
Nem egyszerű kitalálni és megoldani a világ egyik legnagyobb dízelmotorgyártó cégének zöldre váltását. (Fotó: Cummins)
Az első lépés még 1999-ben történt, ekkor megvásárolták a Nelson Industries nevű vállalatot. Az amerikai cégnek a fő profilja a kipufogórendszerek gyártása és a kipufogó gázok hatékony semlegesítése volt. A zöldítést nem aprózta el a Cummins, ugyanis az utóbbi években 1,5 milliárd dollárt költött arra, hogy az új hajtóanyagokra állítsa át a céget. Az egyik utat a saját kutatás-fejlesztési részlegük erősítése jelentette, a másikat pedig a cégvásárlások. Az utóbbihoz tartozik a Meritor megvétele, ami korábban a Siemens haszonjármű üzletágát vásárolta meg. Így „készen” kaptak sok használható zöld megoldást.
A fő csapásirány a hidrogén és az elektromos hajtás. Persze mindkét területen maradnak a maguk ligájában, azaz a személyautókkal nem foglalkoznak. A munkát nem egyedül végzik, különféle vállalatokkal működnek együtt.
Az új terület kutatás-fejlesztése, a Cummins New Power elnevezésű részlegben történik. Az Accelera név alatt dolgoznak a hidrogénnel működő üzemanyagcellákon, elektromos hajtásokon, a villanymotorral működő meghajtótengelyeken és persze az akkumulátor technológián.
A hidrogén mint a gázolajat felváltó hajtóanyag két területen is felhasználásra kerül. Az egyik rész átmenetinek tekinthető, addig lesz használatban, amíg az üzemanyagcella és/vagy az elektromos hajtás teljesen át nem veszi az uralmat.
Az ideiglenes szál a dízelmotorok hidrogénnel történő táplálása. A Toyota hasonlón dolgozik a személyautóknál, itt a nagy előny, hogy a gázolajnál háromszor jobb a hidrogén energiasűrűsége.
A cél az, hogy 2025-ben piacra kerüljenek a 6,7 és a 15 literes motorok, amelyek a mai gázolajjal és földgázzal (CNG) hajtott motorokkal sok tekintetben megegyeznek. Nagy előnyük, hogy viszonylag olcsón gyárthatók, ezért az átmenet megfizethetőnek ígérkezik.
Indiában ebben a fő partner a Tata Motors, mezőgazdasági területen a Versatile, amely a Buhler Industrieshez tartozik. Ők a traktorokban használják majd a Cummins hidrogénnel hajtott motorjait.
Nagy előny, hogy a gázolajnál háromszor jobb a hidrogén energiasűrűsége. (Fotó: Cummins)
Ezen a téren két fronton megy a zöldítés. Európában a Scania a partner, ahol a svéd vállalat elektromos teherautója a kiindulási pont. Ezt szerelik fel a 184 vagy 367 lóerő teljesítményű cellákkal. Ez a társulás, a HyTrans elnevezésű Európai uniós kísérlet része, ahol Belgium, Hollandia és Németország főbb szállítási útvonalaira telepítenek hidrogén kutakat.
Így oldják meg a teherautók zöldítését. Ennek keretében, már jövőre munkába áll húsz darab üzemanyagcellás Scania teherautó.
Az Egyesült Államokban Daimler Truck-al működnek együtt, és hasonlóképpen az üzemanyagcellát veszik célba.
Kiemelt kép forrása: Cummins
Benedek Attila
