Az Európai Tanács és a Parlament képviselői csütörtökön ideiglenes megállapodásra jutottak arról, hogy a 27 országot tömörítő blokk energiájának 42,5 százalékát az évtized végére megújuló technológiákból, például szél- és napenergiából kell fedezni – írja a CNBC.
Markus Pieper uniós törvényhozó a megállapodást „egy jó napnak” nevezte az európai energetikai átállás szempontjából.
A megállapodás a közlemény szerint további 2,5 százalékos „indikatív kiegészítést” tartalmaz, hogy a blokk elérje a 45 százalékos részarányt. A megállapodás a megújuló energiaforrásokról szóló jelenlegi uniós irányelv helyébe lép, amely a megújuló energiaforrások 32 százalékos arányát tűzte ki célul 2030-ra, és amely 2018 decembere óta van érvényben. A javaslatot most az uniós tagállamok képviselőinek kell jóváhagyniuk a Tanácsban, majd a Parlamentben.
Az EU azt is közölte, hogy 2050-re szén-dioxid-semlegessé akar válni. Középtávon azt szeretnék, ha 2030-ig legalább 55 százalékkal csökkenne az üvegházhatású gázok nettó kibocsátása, amit az EU „Fit for 55” tervezetnek nevez.
A „Fit for 55” csomagot először 2021 júliusában mutatták be, és célja, hogy az EU éghajlat- és energiaügyi jogszabályi keretét összhangba hozza a 2050-re kitűzött klímasemlegességi célkitűzéssel.
Oroszország 2022 februárja óta tartó ukrajnai inváziója és az azt követő energiaválság az elmúlt hónapokban alapvetően megváltoztatta a régió energetikai helyzetét. A blokk jogalkotói nyomás alá kerültek, hogy a régió célkitűzéseit összhangba hozzák ezzel az új valósággal. Vlagyimir Putyin elnök ukrajnai ellenségeskedéseire válaszul az EU vállalta, hogy 2027-ig függetlenedik az orosz fosszilis tüzelőanyagoktól.
Az Ember független energetikai agytröszt február végén közzétett kutatása azt mutatta, hogy az úgynevezett tiszta energiát hasznosító technológiák tervezett telepítési aránya az EU-ban jóval meghaladja a „Fit for 55” csomaggal kapcsolatos várakozásokat.
Elemzőik arra figyelmeztettek, hogy az EU intézkedése azzal a kockázattal jár, hogy az alacsony célértékhez való ragaszkodással „megöli az energetikai átállás lendületét”.
A fosszilis tüzelőanyagok, például a szén, az olaj és a gáz elégetése a klímaválság fő kiváltója.
Kiemelt kép forrása: Canva
Devenyi Dalma
