Elemzés   A rovat támogatója a MET Csoport

Hidrogén-dilemma: előnyök, hátrányok és az EU ambíciói

Devenyi Dalma | 2023.04.05. 01:31

A hidrogént, a világegyetem legnagyobb mennyiségben előforduló elemét régóta tekintik potenciális üzemanyagforrásnak, hiszen számos módon alkalmazható. Energiahordozóként a hidrogén alkalmas lehet a fosszilis tüzelőanyagok kiváltására, a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésére és az éghajlatváltozással kapcsolatos aggályok kezelésére. Számos európai ország ambiciózus hidrogénstratégiát jelentett be, és beruházásokat eszközölnek a hidrogéninfrastruktúra és -technológiák fejlesztésébe.

 

Bár a hidrogén hevítésekor nem szabadul fel ez az üvegházhatású gáz, így potenciálisan zöldebb energiahordozó, ugyanakkor előállításához sok energiára van szükség és ma a hidrogén üzemanyag 96 százalékát jelenleg fosszilis tüzelőanyagok elégetésével állítják elő. A hidrogén-elképzelés tehát nem mentes az előnyöktől és hátrányoktól.

A hidrogén előnyei:
  • Nulla kibocsátás: A hidrogén üzemanyagcellák csak vizet és hőt bocsátanak ki, így tiszta és fenntartható alternatívát jelentenek a hagyományos fosszilis tüzelőanyagokkal szemben. Ez teszi a hidrogént vonzó opcióvá azon iparágak számára, amelyek csökkenteni kívánják szén-dioxid-kibocsátásukat, és meg akarnak felelni az egyre szigorúbb környezetvédelmi előírásoknak.
  • Bőséges elérhetőség: A hidrogén a világegyetem legnagyobb mennyiségben előforduló eleme, így gyakorlatilag korlátlan energiaforrás. Számos forrásból előállítható, beleértve az olyan megújuló forrásokat is, mint a szél, a napenergia és a biomassza. Emellett hidrogén fosszilis tüzelőanyagokból, például földgázból és szénből is előállítható, bár ez a folyamat szén-dioxid-kibocsátással jár.
  • Nagy energiasűrűség: A hidrogén nagy energiasűrűségű, ami azt jelenti, hogy nagy mennyiségű energiát tartalmaz tömegegységre vetítve. Ez teszi vonzó üzemanyagforrássá a nagy energiatermelést igénylő alkalmazásokban, például a közlekedésben és az ipari folyamatokban.
  • Sokoldalú alkalmazások: A hidrogénnek számos alkalmazási lehetősége van, a járművek meghajtásától kezdve az otthonok fűtésén át az áramtermelésig. Ez a sokoldalúság teszi ígéretes energiaforrássá számos iparág és felhasználási terület számára.
A hidrogén hátrányai:
  • Magas termelési költségek: Jelenleg a hidrogén előállítási költsége viszonylag magas a hagyományos fosszilis tüzelőanyagokhoz képest. A magas előállítási költség részben annak köszönhető, hogy a hidrogénnek a kiindulási anyagokból való kinyerése energiaigényes folyamat, valamint a hidrogén előállításához és elosztásához szükséges infrastruktúra korlátozottan áll rendelkezésre.
  • Tárolási kihívások: A hidrogéngáz erősen gyúlékony, és nagy nyomás alatt vagy folyékony formában kell tárolni, ami kihívást jelent a tárolás szempontjából. Emellett a hidrogén idővel kiszabadulhat a tárolóedényekből, ami rendszeres ellenőrzést és karbantartást igényel.
  • Biztonsági aggályok: Bár a hidrogén üzemanyagcellák csak vizet és hőt bocsátanak ki, a hidrogéngáz előállítása és kezelése veszélyes lehet. A hidrogéngáz erősen robbanásveszélyes, és a balesetek megelőzése érdekében gondos kezelést és tárolást igényel.
  • Infrastrukturális korlátok: Jelenleg a hidrogéntermelés és -elosztás infrastruktúrája korlátozott, ami megnehezíti a hidrogén széles körű felhasználását. Emellett az új infrastruktúra kiépítésének költségei megfizethetetlenül magasak lehetnek, ami tovább korlátozza a hidrogén mint energiaforrás széles körű elterjedését.

A hidrogénnek tehát megvan a lehetősége arra, hogy megváltoztassa a fenntarthatóbb és alacsony szén-dioxid-kibocsátású energia jövőre való áttérés folyamatát. Bár számos előnye van, jelentős kihívásokkal is jár, különösen az előállítási költségek, a tárolási és biztonsági problémák, valamint az infrastrukturális korlátok tekintetében. E kihívások kezelése folyamatos beruházásokat igényel a kutatásba és fejlesztésbe, valamint elkötelezettséget a hidrogén széles körű elterjedéséhez szükséges infrastruktúra bővítése mellett. Ennek ellenére a hidrogén potenciális előnyei miatt ígéretes energiaforrás, amelyet érdemes tovább vizsgálni.

Európa nagyon akar dekarbonizálni

Európa aktívan támogatja a hidrogén használatát, és a 2050-ig megvalósítandó klímasemlegesség elérésére irányuló stratégiájának kulcsfontosságú eleme. Az Európai Unió (EU) célul tűzte ki, hogy 2024-ig legalább 6 gigawattnyi megújuló hidrogénelektrolízist, 2030-ig pedig akár 40 gigawattnyi megújuló hidrogénelektrolízist telepít, ami Európát a világ vezető megújuló hidrogéntermelőjévé tenné.

E cél elérése érdekében az EU jelentős forrásokat különített el a hidrogénfejlesztés támogatására, többek között az európai zöld megállapodás és az innovációs alap révén. Emellett több európai ország, köztük Németország, Franciaország és Spanyolország ambiciózus hidrogénstratégiákat jelentett be, és beruházásokat eszközöl a hidrogéninfrastruktúra és -technológiák fejlesztésébe.

Az EU hidrogénstratégiája három fő területre összpontosít:
  • Megújuló hidrogén: Az EU célja a megújuló energiaforrásokból, például szél- és napenergiából előállított megújuló hidrogén előállításának növelése. Ez a fajta hidrogén „zöldnek” számít, mivel nulla a kibocsátása, és a dekarbonizált energiarendszerre való áttérés kulcsfontosságú elemének tekintik.
  • Alacsony szén-dioxid-kibocsátású hidrogén: Az EU támogatja az alacsony szén-dioxid-kibocsátású hidrogén használatát is, amelyet nem megújuló forrásokból állítanak elő, de csökkentett szén-dioxid-kibocsátással. Ide tartozik a szén-dioxid-leválasztási és -tárolási (CCS) technológiával földgázból előállított hidrogén és a biomasszából előállított hidrogén.
  • Hidrogéninfrastruktúra: A hidrogén széles körű elterjedésének támogatása érdekében az EU a hidrogéninfrastruktúra fejlesztésébe fektet be, beleértve a termelési létesítményeket, a tároló létesítményeket és az elosztóhálózatokat.

Összességében Európa proaktív megközelítést alkalmaz a hidrogénfejlesztés és -bevezetés terén, és jelentős beruházásokat eszközöl a kutatásba, a fejlesztésbe és az infrastruktúrába. A megújuló hidrogén nem véletlenül áll az EU stratégia középpontjában, mivel ez rendelkezik a legnagyobb dekarbonizációs potenciállal, s így rendkívül kompatibilis az EU éghajlat-semlegességi céljával.

A fenntarthatóbb és alacsony szén-dioxid-kibocsátású energia jövőjének megvalósítása iránti egyértelmű elkötelezettségével Európa jó helyzetben van ahhoz, hogy vezető szerepet töltsön be a hidrogéntechnológiák fejlesztésében és bevezetésében.

S bár a megújuló hidrogén tekinthető a hidrogén legfenntarthatóbb formájának, az alacsony szén-dioxid-kibocsátású hidrogén is fontos szerepet játszhat az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésében és a fenntarthatóbb energiarendszer előmozdításában.

Itthon

Jelenleg hazánkban évi mintegy 160 ezer tonna hidrogént állítanak elő, most még teljesen fosszilis alapon, a földgáz gőzreformálásával. A hazai stratégia célja az, hogy ennek az évi 160 ezer tonnás mennyiségnek a körülbelül ötödét egy évtized múlva már alacsony karbonlábnyomú eljárással termeljék meg. Hosszabb távon pedig az a cél, hogy a fosszilis hidrogén teljesen kerüljön ki a képből.

fotó: pexels

  Devenyi Dalma
Bejegyzés megosztása
Ajánlott cikkek
Iratkozz fel hírlevelünkre!
©2025 NRGREPORT, Minden jog fenntartva.