Az LNG segített átvészelni az ukrajnai konfliktus első telét: Európa 2022-ben 121 millió tonna fűtőanyagot importált, ami 60%-os növekedést jelent 2021-hez képest.
De ennek ára volt: Európa többnyire az azonnali piacon vásárolt, ahol az árak jóval magasabbak, mint a Kínához hasonló rutinos vásárlók által kedvelt hosszú távú megállapodások keretében kialkudott árak. A Nemzetközi Energiaügynökség szerint az LNG-behozatal költségei 2022-re több mint háromszorosára, mintegy 190 milliárd dollárra emelkedtek.
Elemzők becslése szerint Európa 2022-ben a globális spotpiaci kereskedés több mint egyharmadát teszi ki, szemben a 2021-es 13%-kal. Ez a kitettség idén meghaladhatja az 50%-ot, ha nem kötnek hosszú távú szerződéseket.
Az európai klímacélok – az EU 2030-ra legalább 55%-kal kívánja csökkenteni a nettó kibocsátást, 2050-re pedig el kívánja érni a nettó nullát – azonban azt jelentik, hogy az LNG-vásárlók nehezen tudnak olyan határidőkre kötelezettséget vállalni, amelyek szükségesek ahhoz, hogy az LNG-t olcsóbban, szerződésben kössék le.
Morten Frisch, a Morten Frisch Consulting vezető partnere szerint Európának ideális esetben az LNG-ellátás 70-75%-ára lenne szüksége szilárd, hosszú távú adásvételi megállapodások keretében.
Az is elhangzott, hogy az európai zöld lobbinak sikerült meggyőznie a politikusokat arról, hogy a hidrogén 2030-ra nagymértékben helyettesítheti a földgázt mint energiahordozót, így Európa túlságosan is az azonnali és rövid távú LNG-beszerzésekre támaszkodik.
Az éghajlatvédelemmel kapcsolatos üzenetek nem könnyítik meg a vállalatvezetők dolgát, ez sem segíti, hogy elkötelezzék magukat a közép- és hosszú távú megállapodások mellett – és szintén potenciálisan kiszolgáltatottá teszi őket az azonnali piacnak,
Ázsia már idén is elhúzott a korlátozott globális LNG-kínálatért folytatott versenyben. Számukra az ellátásbiztonság sokkal fontosabb kérdés, míg Európa azzal van elfoglalva, hogy a nettó nullás célkitűzés kérdéskörben aggodalmaskodik.
Bár a gáz fosszilis tüzelőanyag, kevesebb széndioxid-kibocsátással jár, mint a szén, ezért egyes uniós tagállamok átmeneti alternatívát látnak benne a szennyezettebb tüzelőanyagok helyettesítésére.
Raad Alkadiri, az Eurasia Group energia-, éghajlat- és fenntarthatósági ügyvezető igazgatója szerint Európa addig nem lesz képes LNG-vel kiváltani az orosz gázt, amíg az EU átmeneti üzemanyagként tekint rá, mivel a termelők garantált piacot szeretnének Európában a következő évtizedekre.
Bár az LNG azonnali ára több mint 82%-kal csökkent azóta, hogy 2022-ben, Oroszország ukrajnai invázióját követően 70,50 dolláros rekordot ért el millió brit hőegységenként (mmBtu), ez várhatóan ismét emelkedni fog, mivel a forró nyár, (amely csökkentheti a vízenergia szintjét), a 2023-2024-es hideg tél és a kínai LNG-kereslet fellendülése mind-mind az árat befolyásoló kockázati tényezők közé tartoznak.
Szakértők szerint a kínai modell, azaz hosszú távú szerződésekkel lehetne kizárólag átvészelni a globális LNG-piac turbulens hullámzásait, különben az EU ismét ki lesz szolgáltatva a méregdrága azonnali piacnak.
A legnagyobb LNG-termelők és -kereskedők, köztük a QatarEnergy, a Shell, a Chevron és a ConocoPhillips az elmúlt hónapokban mind tárgyalóasztalnál ültek az európai fővárosokban, hogy LNG-megállapodást kössenek.
A QatarEnergy tárgyalása a német kormánnyal és olyan vezető energiavállalatokkal, mint az RWE, az üzlet hosszával kapcsolatos nézeteltérések miatt falakba ütközött – közölték vállalati és iparági források.
Míg Katar jellemzően legalább 25 éves futamidejű szerződések aláírására törekszik, Németország 10-15 éves futamidőt kért az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére vonatkozó kötelezettségvállalásai miatt – mondták a források.
Németország ugyanis nem mer 2043 utánban gondolkodni, mert akkor már a gáz nem engedélyezett, így ugye nem könnyű tárgyalni.
Így Katar rövidebb, 15 évre szóló szerződéseket ajánlott Németországnak, de ez feláras – mondták a források.
Senki sem mer 20 évre lekötni, hiszen mindenki azt próbálja kitalálni, hogy mi fog történni jövőre – mondta el a Shell pénzügyi igazgatója egy márciusi konferencián.
A rugalmasság már csak azért is lényeges kérdés, mert közben a megújuló energiaforrások növekedését is nehéz előre belátni.
Katar a világ harmadik legnagyobb földgáztartalékával rendelkezik, a cseppfolyósított földgáz (LNG) exportjában pedig a globális ranglista második helyén áll. Magyarország is tett lépéseket arra vonatkozóan, hogy a katari földgázra vonatkozóan vállalatközi tárgyalások indulhassanak meg az MVM és a QatarEnergy között.
fotó: QatarEnergy
Csongor Takács
