A téma aktualitása megkérdőjelezhetetlen. A klímaváltozással szembeni küzdelem fényében sokan a jövő legígéretesebb energiahordozójaként tekintenek a hidrogén technológiára, amelynek népszerűsége folyamatosan nő. A szakértők egyetértenek abban, hogy a hidrogén fontos eleme lesz az energiaátmenetnek, azonban számos nyitott kérdés van még amire megoldást kell találni ahhoz, hogy a hidrogén hatékonyan hozzájáruljon számos szektor dekarbonizációjához.
A hidrogén, tiszta energiaforrásként való felhasználása fontos szerepet játszik az Európai Unió terveiben is, amelyre az importált fosszilis energiahordozóktól való függetlenedés egyik alternatívájaként tekint. A 2. Budapest Hydrogen Summit-on Jorgo Chatzimarkakis, a teljes hidrogén ellátási láncot lefedő legnagyobb európai szervezet, a Hydrogen Europe vezérigazgatója kiemelte, hogy ez elmúlt időszakban komoly előrehaladás történt a szabályozásban, de még természetesen sok tennivaló van.
Yelda Guven az ExxonMobil Low Carbon Solutions alelnöke kiemelte, hogy az ExxonMobil elkötelezett a kibocsátásainak csökkentése mellett, az elkövetkező négy évben több mint 17 milliárd dollárt fektetnek be világszerte alacsony kibocsátású technológiákba. A hidrogén forrását illetően hozzátette, hogy nem a hidrogén színe számít, hanem az, hogy mennyi széndioxid kibocsátással jár az előállítása. „A net-zéró célok eléréséhez minden alacsony kibocsátású technológiára szükségünk lesz,” hangsúlyozta.
A konferencia során többen is kitértek az Egyesült Államokban nemrég elfogadott 370 milliárd dollár értékű inflációcsökkentési törvényre (Inflation Reduction Act, IRA), amely többek között a dekarbonizációs törekvéseknek és tiszta technológiáknak is komoly ösztönzést kíván adni. Dedikáltan hidrogéntechnológiákkal kapcsolatos előírások, illetve támogatási lehetőségek is megjelennek benne. Yelda Guven ennek kapcsán kiemelte, hogy az európai jogszabályoknak is támogatnia kellene a hidrogén valamennyi formáját, nem csak a zöld hidrogént.
Ehhez csatlakozva Hegedüs Ákos, a Linde Gáz Magyarország vezérigazgatója elmondta, hogy Magyarországon jelenleg kizárólag szürke hidrogén termelése zajlik és a termelés minden esetben a felhasználás helyszínéhez kapcsolódik. Szerinte jelenleg a kék hidrogén a reális opció, a zöld hidrogén pedig a következő lépés, de ennek sok előfeltétele hiányzik, több zöld energiára van szükségünk, és a piacot is fejleszteni kell, valamint végfelhasználókat kell találni.
A hidrogén technológia megjelenése nagy hatással lesz a teljes energia infrastruktúrára. A meglévő infrastruktúra (gázszállítás és gáztárolás) átalakítható a hidrogén számára, azonban ez számos kihívást rejt magában. Ralph Bahke, az ONTRAS Gastransport ügyvezető igazgatója és a Gas Infrastructure Europe (GIE) hidrogénért felelős vezetője kiemelte, hogy egyelőre hiányzik a megfelelő szabályozói környezet és a biztonságos befektetési környezet.
Ferencz I. Szabolcs, az FGSZ elnök-vezérigazgatója szerint a hidrogén piac jelenleg alul teljesít, viszont a válasz erre nem lehet a célok további növelése. Az FGSZ vezérigazgatója szerint európai szinten túlzottan sok vita folyik a hidrogén jövőjéről, például az átviteli rendszerirányítók szerepéről, amely túlzottan ambiciózus célokkal párosul, ez pedig hátráltatja a piac növekedését.
Kriston Ákos, a Magyar Gáztároló (MFGT) vezérigazgatója arról tájékoztatott, hogy most fejeződött be az Akvamarin projekt kivitelezési szakasza, amelynek keretében a Magyar Földgáztároló egy megközelítőleg 2,5 MW összteljesítményű elektrolizáló rendszert és a hozzá tartozó hidrogén gázelőkészítő technológiát tervez létesíteni a Kardoskúti Földalatti Gáztárolónál. A hidrogéntermelés várható időpontja április vége, a tesztfázis pedig július végéig tart.
Andreas Noky előadásában bemutatta, hogyan támogatja a Messer a magyar hidrogéngazdaság fejlesztését, a hidrogénmobilitást és az ipar zöld technológiára való átállását, azáltal hogy teljesen lefedi a zöld hidrogén értékláncot, beleértve a termelést, tárolást, logisztikát, infrastruktúrát és hidrogén infrastruktúra üzemeltetését és karbantartását.
A hidrogén felhasználása különösen azon szektorokban a legígéretesebb, amelyek a legnehezebben dekarbonizálhatóak. Sokoldalú felhasználhatósága révén a hidrogénforradalom számos szektort érint, az energiaszektor mellett, például a közlekedést is.
Balázs Gáspár, az Alstom Magyarország vezérigazgatója hangsúlyozta, hogy a hidrogén alkalmazása a vasúton támogatja a zöld átmenetet, amely szintén fontos hazai és EU-s prioritás. Üdvözölte, hogy Magyarország jó ütemmel lép be a hidrogén vasúton történő alkalmazásába, mivel a MÁV-Start Zrt jelenleg egy 18 darab hidrogén üzemanyagcellás flotta pilot projekt keretében történő beszerzést készíti elő a dízel üzemű vasúti közlekedés kiváltásra. Kiemelte, hogy az Alstom ezen a területen technológiai vezető szerepet tölt be, a vállalat gyártotta a világ egyetlen, Németországban már tavaly augusztus óta utasokat szállító üzemanyagcellás, zéró kibocsátású szerelvényét, amelynek bizonyos komponensei az Alstom 650 főt foglalkoztató mátranováki gyárában készülnek. Az infrastruktúra kiépítésében a vállalat hazai stratégiai partnere a MOL, amely jelenleg 10 MW-os zöld hidrogén kapacitást épít.
László Richárd, a Toyota Central Europe Magyarország vezérigazgatója kiemelte, hogy a Toyota már 20 éve elkezdte a hidrogénes technológiák és hajtásláncok kutatását és fejlesztését, a technológia „nagyköveteként”. „Az üzemanyagcellás hajtások forradalma előtt állunk, hogy ez a tiszta és környezettudatos hajtásmód széles körben elterjedjen,” emelte ki.
Jan Jakob Peelen, a Dentons partnere holland példán keresztül szemléltette a hidrogén projektek fejlesztését. Beszédében kiemelte a támogatások fontosságát, főként a kezdeti időszakban amikor a piac még nem elég fejlett. Ezzel kapcsolatban megjegyezte, hogy Hollandiában különböző elektrolizáló projektek zajlanak, amelyek közvetlenül kapcsolódnak az offshore szélenergia projektekhez.
Ságvári Pál, a Magyar Energetikai és Közmű Szabályozási Hivatal alelnöke kiemelte, hogy a jelenlegi szabályozás túlságosan elfogult a megújuló hidrogén mellett, nagyobb rugalmasságot kéne mutatni a különböző technológiákkal kapcsolatban annak érdekében, hogy megőrizzük a versenyképességet és megfelelően építkezhessünk a helyi kompetenciákra.
A régiós együttműködés nélkülözhetetlen ahhoz, hogy a térség hidrogénpiacának keresleti és kínálati oldala összehangoltan, a határokon átnyúló üzleti kapcsolatokból származó méretgazdasági előnyöket és szinergiákat kiaknázva fejlődhessen. A Budapest Hydrogen Summit almalmából a MOL-PE Science Park szervezésében először került megrendezésre az I. CEE Hydrogen Forum, melynek keretében 11 közép-európai ország meghatározó szereplője vett részt azzal a céllal, hogy feltérképezzék a régiós együttműködési lehetőségeket.
Támogatott tartalom (x)
Devenyi Dalma
