Az OPEC és szövetségesei által végrehajtott meglepő termeléscsökkentés az olajárak emelkedését eredményezte – és elemzők szerint a legnagyobb olajimportőrök, mint India, Japán és Dél-Korea fogják a legnagyobb fájdalmat érezni, ha az árak elérik a hordónkénti 100 dollárt, ahogy azt egyesek előre jelezték.

Április 2-án az OPEC+ napi 1,16 millió hordó termeléscsökkentést jelentett be, amire az olajpiacok nem számítottak.

Az olajkartell országainak önkéntes csökkentései májusban kezdődnek és 2023 végéig tartanak. Szaúd-Arábia és Oroszország egyaránt napi 500 ezer hordóval csökkenti az olajkitermelést az idei év végéig, míg más OPEC-tagok, például Kuvait, Omán, Irak, Algéria és Kazahsztán szintén csökkentik a kitermelést – írja a CNBC.

A Brent nyersolaj határidős jegyzése legutóbb 0,57%-kal magasabb, hordónként 85,41 dolláron, míg az amerikai West Texas Intermediate határidős jegyzése 0,5%-kal magasabb, hordónként 81,11 dolláron állt.

Április 2-án az OPEC+ napi 1,16 millió hordó termeléscsökkentést jelentett be. (Fotó: Canva)

Az olajimporttól erősen függő országok

India

India a világ harmadik legnagyobb olajfogyasztója, és mióta Oroszországgal szemben szankciókat vezettek be az ukrajnai invázió miatt, azóta meredek árengedménnyel vásárolja az orosz olajat. A kormányzati adatok szerint India nyersolajimportja februárban 8,5%-kal nőtt az előző év azonos időszakához képest.

Japán

Japánban a kőolaj a legjelentősebb energiaforrás, és a teljes energiaellátás mintegy 40%-át teszi ki.

Az OPEC és szövetségesei által végrehajtott meglepő termeléscsökkentés az olajárak emelkedését eredményezte. (Fotó: Canva)

Dél-Korea

Az Enerdata független kutatócég szerint Dél-Korea energiaszükségletének nagy részét szintén a kőolaj teszi ki.

Európa és Kína is „nagymértékben kitett” a Gloystein szerint. Hozzátette azonban, hogy Kína kitettsége valamivel kisebb a hazai olajtermelés miatt, míg Európa egésze főként nukleáris, szén- és földgáz-, nem pedig fosszilis energiahordozókra támaszkodik elsődleges energiamixében.

A feltörekvő gazdaságokra gyakorolt hatás

Néhány feltörekvő piacot, amelyek „nem rendelkeznek olyan devizaképességgel, hogy támogassák ezeket az üzemanyagimportokat”, negatívan fog érinteni a 100 dolláros árcédula, mondta Molcsanov. Argentínát, Törökországot, Dél-Afrikát és Pakisztánt nevezte meg, mint potenciálisan érintett gazdaságokat. Srí Lanka, amely nem termel hazai kőolajat, és 100%-ban importfüggő, szintén nagyon érzékeny a keményebb csapásra – mondta.

A hordónkénti 100 dollár nem lesz tartós

Bár a hordónkénti 100 dollár azonban a horizonton belül lehet, a magasabb ár nem biztos, hogy sokáig marad, mondta Molchanov, hozzátéve, hogy ez nem lesz „állandó fennsík”.

„Ha a nyersolaj eléri a 100 dolláros hordónkénti árat, és egy ideig ott is marad, az arra ösztönzi a termelőket, hogy ismét növeljék a kitermelést” – mondta Gloystein.

Kiemelt kép forrása: Canva