A Neckar folyó partján, nem messze a dél-németországi Stuttgarttól, a baden-württembergi atomerőműből kiáramló fehér gőz hamarosan csak emlék marad.Ugyanez vonatkozik keletebbre, a bajor Isar 2 komplexumra és az ország másik végén, a holland határtól nem messze lévő Emsland komplexumra is – írja az Euronews.
Miközben számos nyugati ország függ az atomenergiától, Európa legnagyobb gazdasága fordít a kockán – még ha a téma a végsőkig vitatott is marad. Németország végrehajtja a 2002-ben hozott, az atomenergia fokozatos kivezetéséről szóló döntést, amelyet Angela Merkel 2011-ben, a fukusimai katasztrófa után gyorsított fel.
Fukusima megmutatta, hogy „még egy olyan csúcstechnológiájú országban is, mint Japán, nem lehet 100 százalékosan ellenőrizni az atomenergiával kapcsolatos kockázatokat” – indokolta akkor az akkori kancellár. A bejelentés meggyőzte a közvéleményt egy olyan országban, ahol az erőteljes atomellenes mozgalmat kezdetben a hidegháborús konfliktustól való félelem, majd a csernobilihez hasonló balesetek táplálták.
Ukrajna 2022. február 24-i inváziója mindent megkérdőjelezett. Az orosz gáztól megfosztva, amelynek áramlását Moszkva lényegében megszakította, Németország a lehető legrosszabb forgatókönyvekkel találta magát szemben, a gyárak leállásának kockázatától kezdve a tél közepén fűtés nélkül maradás veszélyéig.
Németországban a megújuló energiaforrások részaránya a termelésben 2022-re 46 százalékra emelkedett. (Fotó: Canva)
Néhány hónappal az utolsó három reaktor bezárásának december 31-i eredeti határideje előtt a közvélemény kezdett megfordulni.
„A magas energiaárak és a klímaváltozás égető kérdése miatt természetesen az erőművek meghosszabbítására szólítottak fel” – mondta Jochen Winkler, Neckarwestheim polgármestere, ahol az azonos nevű erőmű utolsó napjait éli.
Olaf Scholz kormánya, amelynek az atomenergiával szemben leginkább ellenséges Zöld Párt a tagja, végül úgy döntött, hogy az ellátás biztosítása érdekében április 15-ig meghosszabbítja a reaktorok működését.
„Újabb vita lehetett volna, ha a tél nehezebb lett volna, ha áramkimaradás és gázhiány lett volna. De jelentősebb probléma nélkül telt a tél – hála a tömeges cseppfolyósított földgázimportnak” – jegyezte meg Winkler.
A 4000 lakosú város – akik közül több mint 150-en dolgoznak az üzemben – polgármestere szerint, „a kerék már elfordult”, és nem volt idő visszavonni a döntést.
Tizenhat reaktort zártak be 2003 óta. Az utolsó három erőmű tavaly az ország energiájának 6 százalékát adta, míg 1997-ben még 30,8 százalékát. Eközben a megújuló energiaforrások részaránya a termelésben 2022-re 46 százalékra emelkedett, szemben az egy évtizeddel korábbi kevesebb mint 25 százalékkal.
Németországnak a következő években „naponta négy-öt szélturbinát” kell telepítenie, hogy fedezni tudja a szükségleteit. (Fotó: Canva)
A megújuló energiaforrások terén elért jelenlegi fejlődési ütem sem a kormányt, sem a környezetvédőket nem elégíti ki, és Németország nem fogja elérni az éghajlatvédelmi célkitűzéseit komolyabb lendület nélkül.
Ezek a célok „már az atomerőművek kivezetése nélkül is ambiciózusak – és minden alkalommal, amikor megfosztjuk magunkat egy technológiai lehetőségtől, megnehezítjük a dolgokat” – jegyzi meg Georg Zachmann, a Bruegel brüsszeli agytröszt energiaügyi szakértője.
Az egyenlet még összetettebb, ha figyelembe vesszük azt a célt, hogy 2038-ig le kell állítani az ország széntüzelésű erőműveit, sokukat pedig 2030-ig. A szén még mindig Németország villamosenergia-termelésének egyharmadát adja, tavaly 8 százalékos növekedéssel kompenzálva az orosz gáz hiányát. Németországnak a következő években „naponta négy-öt szélturbinát” kell telepítenie, hogy fedezni tudja a szükségleteit – figyelmeztetett Olaf Scholz. Ez nagy feladat a 2022-ben telepített 551 egységhez képest.
Az elmúlt hónapokban elfogadott szabályozási könnyítéseknek fel kell gyorsítaniuk a tempót. „Egy szélerőmű-projekt tervezési és engedélyezési folyamata átlagosan négy-öt évet vesz igénybe” – állítja az iparági szövetség (BWE), amely szerint az egy-két év lefaragása jelentős előrelépés lenne.
Kiemelt kép forrása: Canva
Devenyi Dalma
