Róma áprilistól kezdve hetente 900 tonna szemetet küld Amszterdamba. Az olasz főváros fuldoklik a szemétben. A város négymillió lakosa több háztartási hulladékot termel, mint amennyit a város el tud helyezni. A hónap közepétől kezdve egy speciális célvonat 1700 kilométerre északra, Amszterdamba szállítja majd a szemét egy részét, ahol elégetik.

A hatóságok szerint ez a „legkörnyezetbarátabb” megoldás – írja az Euronews. Hogyan fog ez működni?

Miért küld Róma szemetet Amszterdamba?

Rómának nincs kapacitása a keletkező hulladék feldolgozására. Tavaly egy hatalmas tűzvész súlyosan megrongálta a város legnagyobb hulladékfeldolgozó vállalatát. Egy új létesítmény legalább 2026-ig nem lesz működőképes.

Azon kívül, hogy a szemetet az utcákra és a vízfolyásokba engedik kiönteni, a római hatóságoknak kevés lehetőségük van.

Eláshatnák a hulladékot a szeméttelepen, ahol az lassan lebomlana, és hatalmas mennyiségű káros metángázt szabadítana fel. Ehelyett a város megállapodást kötött az Amszterdami Hulladék- és Energetikai Vállalattal (AEB), amely vállalta, hogy hetente 900 tonna szemetet vesz át.

A hulladékot hatalmas bálákba préselik, és 16 vasúti kocsiba rakják, hogy hosszú útra induljanak északra. Róma a la Reppublica olasz napilap szerint 200 eurót fizet az AEB-nek hulladéktonnánként, ami három év alatt mintegy 28 millió eurót jelent.

Róma áprilistól kezdve hetente 900 tonna szemetet küld Amszterdamba. (Fotó: Canva)

Milyen környezeti következményei vannak annak, ha a római szemetet Amszterdamba küldik?

A hulladék elégetése nem tesz jót a környezetnek. Egy tonna kommunális hulladék elégetése körülbelül 1,3 tonna CO2-t szabadít fel. Emellett káros hamu és más mérgező melléktermékek keletkeznek.

De a hulladék lerakókba történő lerakása még rosszabb lehet. Mivel a szerves anyagok oxigén nélkül bomlanak le, metángáz keletkezik. A metán 100 év távlatában a szén-dioxidnál mintegy 25-ször nagyobb felmelegedési potenciállal rendelkezik.

„A maradék hulladék lerakása, amelyet Európa számos országában még mindig végeznek, a hulladék ártalmatlanításának alacsony színvonalú módszere, amely káros környezeti következményekkel jár, főként a metánkibocsátás miatt” – áll az AEB közleményében.

Ráadásul a hulladék elégetése során keletkező energia hasznosítható, míg a rothadó szemét lassan felszabaduló energiája nem.

Az amszterdami megállapodás része az a feltétel, hogy a szemétből nyert energiával amszterdami otthonokat fűtenek majd. Az AEB már most is ezt teszi mintegy 30 000 otthon esetében a városban. Egyik megoldás sem jó a bolygónak. A fenntartható megközelítés magában foglalja a keletkező szemét mennyiségének minimalizálását.

Hová máshová szállítják a szemetet a világon?

A szemét nagy üzlet. A holland statisztikai hivatal adatai szerint Hollandia 2020-ban 24 millió tonna szemetet szállított el.

Európán belül a városok között élénk szemétkereskedelem folyik. Hamburg például Hollandiából veszi át a hulladékot. Koppenhága az Egyesült Királyságból importál hulladékot. Bécs Olaszországból és Németországból importál hulladékot, amelyet energiává alakít.

Az EU hulladékának nagy részét azonban a tömbön kívülre exportálják – gyakran Törökországba és Indiába.

Világszerte számos ország több millió tonna hulladékot importál. 2018 előtt Kína fogadta be a legtöbb szemetet a világ minden tájáról. Évente mintegy 7,3 millió tonna műanyaghulladékot és 29,9 millió tonna papírhulladékot importált. A kormány azóta korlátozásokat vezetett be a kereskedelemre.

Számos ország szenved a hulladékkal való helytelen gazdálkodás következményeitől, amikor a szemetet olyan helyekre szállítják, ahol nincs meg a kapacitás a kezeléséhez.

Kiemelt kép forrása: Canva