A magyar állam 2023. júliusától a MOL-nak adta koncesszióba 35 évre kb. 5 millió tonna Magyarországon képződő hulladék gyűjtésének és kezelésének kizárólagos jogosultságát. Az így megalakult MOL Hulladékgazdálkodási Zrt.-n keresztül gyakorlatilag mindenki így vagy úgy ügyfél lesz, lakossági és vállalati szinten egyaránt: azaz mindenkinek szerződnie kell.
Az első dátum már most közeleg, április 30-ig a MOHU partnerportálján kell regisztrálni minden intézményi és gazdálkodó szervezetnek, akik hulladékgazdálkodási intézményi résztevékenység körébe tartozó hulladékot termelnek, vagyis
Tehát ha cégének termelődik irodai papír hulladéka, akkor az Ön vállalkozása számára is kötelező a regisztráció.
A MOHU honlapján ugyan már megtalálható a regisztrációs tájékoztató, ám ezzel kapcsolatos átfogó kommunikációs kampánnyal még nem lehetett találkozni. És itt kezdődnek az aggodalmak.
Április 30-ig a MOHU partnerportálján kell regisztrálni minden intézményi és gazdálkodó szervezetnek, akik hulladékgazdálkodási intézményi résztevékenység körébe tartozó hulladékot termelnek. (Fotó: Canva) Az első megoldandó kihívást a regisztrációs lépés jelenti, melyet a hulladéktermelő gazdálkodóknak (azaz több ezer magyar vállalkozásnak) 2023. április 30-ig kell elvégezniük. A vállalkozások körében azonban van némi aggodalom, mivel a MOL előírásai és szabályai ezen a téren egyelőre nem világosak, és nem biztos, hogy egyáltalán reális-e, hogy az áprilisban elérhetővé vált regisztrációs form mindenkihez időben eljusson, és hogy azt néhány hét alatt, segítség nélkül mindenki megfelelően kitöltse. (Frissítés: Ráerősítve korábbi kommunikációjára, a vállalat április 18-án újabb közleményt adott ki, melyben felhívja a figyelmet a közelgő határidőkre és változásokra..) Nem csupán a megnövekedett adminisztrációs terhekre kell azonban felkészülni, hanem a vállalkozásoknak hirtelen el kell tudni igazodni az új kifejezések, mint EPR termékdíj és környezetvédelmi termékdíj között. A jogszabály azt is előírja, hogy minden érintett termékről nyilvántartást kell vezetni, annak tartalmaznia kell a termék kódját, a termékmozgásokat és a mennyiségeket, és tárgynegyedévet követő hónap 10. napjáig a hulladékgazdálkodási hatóságnak kell adatszolgáltatást teljesíteni. A kötelezett cégeknek nem csupán nyilvántartásokat kell vezetniük, hanem az új cikkszámok alapján fizikailag is elkülönítetten kell tárolniuk a hulladékaikat, és ez alapján napi/havi/negyedéves/éves adatszolgáltatásokat kell teljesíteniük – mindezt kötelezően, július 1-jétől. A gyártó képviselő szervezetek szerint már-már irreálisak elvárások. És bár szeretnék megadni a tagoknak a kellő tájékoztatást, nem tudnak segítséget nyújtani, mert szerintük nem elégséges az idő a felkészülésre és nincs elegendő tájékoztatás a feltételrendszerről. A hulladékgazdálkodók azok, akik leginkább ismerik az új koncepciót, tekintettel arra, hogy a MOL tavaly ősszel pályázatokat írt ki számukra a hulladékkezelésben való részvételre. Ekkor szembesült a szakma, hogy a koncessziós anyagáramok tekintetében elveszítik a hulladék feletti vételi és eladási jogukat, ahogy ők fogalmaznak: „a MOL csupán egy bérmunkás rendszerben” számít rájuk, egyenrangúnak nem nevezhető partnerként, így szerintük elsősorban ezért halad lassan az alvállalkozói rendszer kiépítése. A koncessziós hulladékot termelő cégek kapcsán a Fémszövetség Elnöksége a regisztrációs kötelezettséget úgy jellemezte, mint egy „kényszerházasság”, és jelenleg még a szolgáltatás feltételei és árai nem ismertek. Ezen cégek regisztrációjának határideje április 30. Sok ezer hazai vállalkozás most szembesül még csak az új rendszer körvonalaival, de azok lényegi tartalmát egyelőre senki nem ismeri két hónappal az indulás előtt – nyilatkozta a Fémszövetség Elnöksége. Ha cégének termelődik irodai papír hulladéka, akkor az Ön vállalkozása számára is kötelező a regisztráció. (Fotó: Canva) A vállalatoknak hamarosan meg kell tanulni a kiterjesztett gyártói felelősség (EPR) fogalmát is. Az ERP-díj – melyről bővebben itt olvashat – párhuzamosan lesz jelen a jelenleg hasonló célokat szolgáló környezetvédelmi termékdíjjal együtt. És ha ez még nem lenne elég, akkor a 2023. július 1-től a Ktdt. és az EPR közötti párhuzamosság azt is jelenti, hogy kétféle bevallást kell készíteni és kétféle díjfizetést kell teljesíteni – egyet a NAV felé, egyet a MOL felé. Az EPR-rendszerrel érintett termékek a következők: csomagolószerek; meghatározott egyszer használatos műanyagtermékek; elektromos és elektronikus berendezések; elemek és akkumulátorok; gépjárművek; gumiabroncs; irodai papír; reklámhordozó papír; sütőolaj és zsír; meghatározott textil termékek; fabútorok. EPR-díjat a körforgásos termékek első belföldi tulajdonjog átruházása után a rendeletben megállapított díjtétel szerint kell majd fizetni. A körforgásos termékek gyártását, előállítását végző gazdálkodók és kereskedők (beleértve ebbe azokat, akik ilyen termékek külföldről történő behozatalát végzik) tartoznak az érintettek körébe. Az EPR-kötelezettség három részre bontható: regisztrációs, nyilvántartásvezetési és fizetési kötelezettségre. Utóbbi a MOL irányába történik. A Fémszövetség Elnöksége szerint az EPR díjak (amelyek az egész rendszer finanszírozását hivatottak szolgálni) bevezetése kapcsán is vannak kérdőjelek, hogy kik és milyen megosztásban fogják kifizetni azt a kb. 250 milliárd forintot, amely a rendszer költségei között szerepel. Mindemellett a jelentősebb hulladék termelők – akik eddig közvetlen kapcsolatban álltak a hulladékkezelőkkel, hulladékaikat pályáztatták, piaci körülmények között legjobb áron értékesítették, kezeltették – szerződései is érvényüket vesztik június végével. A MOL rendszerébe nekik is be kell lépni, viszont a hulladékuk kezelésének részleteit egyelőre még nem ismerik. A vállalatoknak hamarosan meg kell tanulni a kiterjesztett gyártói felelősség (EPR) fogalmát is. (Fotó: Canva) A DRS, azaz a kötelező visszaváltási rendszer (Deposit Return System) 2024. január 1-től fog indulni. A társadalmi egyeztetésre bocsátott rendelettervezet szerint a kötelező visszaváltási díjas termékek visszaváltási rendszerébe négy csomagolószer fog bekerülni: az egyutas műanyag, a fém, az üveg (0-6 literig között), és a többutas csomagolás (többnyire üveg). Az új rendszer lényege, hogy a fogyasztót a lehető legegyszerűbb módon, pénzzel ösztönözze, hogy az újrahasznosítható palackokat ne a kommunális hulladék közé helyezze. Ehhez azonban komoly edukációs kampányra van szükség, hogy a lakosság minden rétegéhez elérjenek majd az üzenetek. Előreláthatólag 2023. júliusában indul a DRS termékregisztráció, melynek célja a visszaváltási rendszerben részt vevő palackok adatbázisának létrehozása, a gépi visszaváltás műszaki-informatikai hátterének megalapozása. A MOHU Partner Portálon a már meglévő EPR partner regisztrációban lesz lehetőség a DRS gyártóként a termékek regisztrálását kezdeményezni. A Fémszövetség Elnökségének álláspontja szerint a hulladékgazdálkodási koncessziónak a hazai közszolgáltatás hatékonyabbá tételére kellett volna létrejönnie elsősorban, másodsorban azon termékekből képződő hulladékok gyűjtésének és hasznosításának megszervezésére, ahol az EU elvárásai alatt teljesítünk, harmadsorban pedig olyan új központi fejlesztésekre, amelyek az olyan kihívásokra keresik a megoldást, mint az elektromos autózásból keletkező veszélyes akkucella hulladékok hasznosítása, az új akkugyárakban keletkező veszélyes hulladékok legjobb eljárással történő kezelése, vagy a hamarosan nagy mennyiségben leselejtezésre kerülő napelemek hasznosítása. Bár a MOL partnerként tekint minden ügyfélre és hulladékszolgáltatóra, utóbbi két szereplő számára most még az ismeretlenbe való ugrást jelenti a július 1-je. A MOL igyekszik egy közel 200 fős csapattal és rutinos szakemberekkel készülni az új, meglehetősen komplex feladatra, azonban a hulladékosok és gyártók szerint fontos lenne mielőbb megfelelő kommunikációval felkészíteni a piacot a változásokra és bizalmi kapcsolatot kialakítani a partnerekkel, hogy a központosított rendszer beválthassa a hozzá fűzött reményeket. Elmondásuk szerint üdvözítő lenne elkerülni, hogy lassuljanak a jól bevált folyamatok, körülményesek legyenek az intézkedések és reklamációs folyamatok, mindez szerintük nem csupán a kényelmetlenség miatt lényeges: ha a normál hulladék elszállítási folyamatok megakadnak, könnyen betelhetnek raktárak, elzáródhatnak közlekedési utak vagy leállhatnak a gyártási folyamatok. A sok kényszer pedig nehogy oda vezessen, hogy aki eddig szelektíven gyűjtött, az inkább mostantól kidob mindent a szemétbe. Mert a környezetvédelmi kérdés lenne mégiscsak a legfontosabb. A MOHU Zrt., mint koncessziós társaság 2023. július 1-jét követően irányítja a magyarországi települési hulladék begyűjtését és kezelését, valamint működteti a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszert. A vállalat célja, hogy 2040-re elérhető legyen az Európai Unió által előirányozott, a települési hulladék újrahasznosítására vonatkozó minimum 65, míg a hulladéklerakóba kerülő hulladék esetében a maximum 10 százalékos arány elérése. A vállalat már korábban kiválasztotta azt a hat regionális partnercéget, amelyek 2023. július 1-jétől elvégzik a lakossági hulladék mellett, az intézményi kommunális hulladék begyűjtésének koordinálását, továbbá együttműködnek az érintett alvállalkozókkal. A szükséges regisztrációt mindkét érintetti körben a MOHU Partner Portálján tehetik meg a gyártók és gazdálkodó szervezetek, hulladékbirtokosok. A regisztráció további menetével kapcsolatos részletes tájékoztatás a mohu.hu weboldalon található. Kiemelt kép forrása: CanvaBiznisz lett a hulladék: minden alapanyag
Magyarországon évente mintegy 20 millió tonna hulladék keletkezik – hulladékkoncesszió tárgyát körülbelül ennek az ötöde képezi. A másik négyötöd például az építési és mezőgazdasági hulladék, amelyet a hulladéktermelők továbbra is maguk kezelnek. A MOL célja egy versenyképes, transzparens hulladékgazdálkodás megvalósítása, amelyben a vállalat mostantól gyakorlatilag minden hulladékra alapanyagként tekint.
Készüljenek a vállalkozások: jön a regisztráció, adminisztráció és a szankciók
„Az egész rendszer felépítésére egyre inkább az időzavar és kapkodás nyomja rá a bélyegét. Szerettük volna elérni, hogy toljuk el minimum félévvel a júliusi indulási határidőt, azonban erre nem nyílt lehetőség” – nyilatkozta az NRGreportnak a Fémszövetség Elnöksége.
Érkezik az EPR-díj
„Jelenleg minden cég pontosan tudja, hogy mennyibe kerül a hulladék elszállítási szolgáltatása, tudja minden hulladéktípusa pozitív vagy negatív értékét. Pontosan tudja, hogy hány darab konténert kér a hatékony működéshez, és azokat milyen szállítási ütemezéssel. Az eddig bevált beszerzési folyamatok, értékes szakmai tapasztalatok már semmit nem érnek, és az új egyelőre nem tudható, hogy mennyi lesz a vételár vagy szolgáltatási díj az egyes hulladékokra, mennyit kapnak, vagy mennyit fizetnek az érintettek.”
A lakosság sem marad ki
Iparági bizonytalanság
Folyamatosan zajlik a regisztráció
„Jelenleg is folyamatosan zajlik a hulladék termelő gazdálkodó szervezetek, intézmények és az EPR kötelezett gyártók regisztrációja. Fontos azonban kiemelni, hogy a hatékony, körforgásos rendszer kialakításhoz, valamint az EPR-rendszer teljeskörű működtetéséhez szükséges a további érintett partnerek regisztrációja is” – mondta Pethő Zsolt, a MOHU Hulladékgazdálkodási Zrt. vezérigazgatója.
NRGreport
