Fenntarthatóság

A szélszárazság veszélyezteti a virágzó északi-tengeri szélenergiaipart?

Devenyi Dalma | 2023.05.08. 02:00

Több uniós ország ambiciózus terveket hajt végre annak érdekében, hogy az Északi-tengert zöld energiahellyé alakítsa. De mi történik, ha a globális felmelegedés miatt csökken a szélsebesség?

 

Dánia az epicentrumban

A dániai Esbjerg az európai tengeri szélenergia-boom epicentrumában van. Az Északi-tenger partjainál fekvő kikötőben zajló események mértéke valóban epikus. Ennek oka, hogy az EU nemcsak a megújuló energiaforrások, például a szélerőművek használatát szorgalmazza, hogy teljesíteni tudja az éghajlatváltozással kapcsolatos ígéreteit, hanem az orosz szénhidrogénekről való leszoktatást is – írja az Euronews.

„A kereslet a megújuló energiákra robbanásszerűen nő. A kormányok és a nagy energiavállalatok ambíciói megvannak. Tudjuk, hogy van kereslet a tengeri szélenergia iránt. És ez nagyon stabil a következő nyolc-tíz évben” – mondta Jesper Bank, a kikötő kereskedelmi igazgatója.

Nem nehéz kitalálni, hogy miért az Északi-tengerre esett a választás. Ez az egyik legszelesebb hely a Földön. Az évtized végére a cél az, hogy a tengeri szélenergia 65 gigawattot termeljen – ez 30 atomreaktornak felel meg.

Mi történik, ha a globális felmelegedés miatt csökken a szélsebesség? (Fotó: Canva)

Mi történik, ha a szélsebesség csökken?

De mi történik, ha a szélsebesség csökken, és globális felmelegedés miatt gyakrabban fordulnak elő úgynevezett szélszárazságok?

„Az éghajlatváltozás mindenképpen hatással lehet a szél változékonyságára” – mondja Matti Juhani Koivisto, a DTU Wind and Energy Systems vezető kutatója.

„Nagy a bizonytalanság, de úgy tűnik, hogy a változékonyság enyhe növekedést mutat majd, és a modellezések szerint egy kicsit több szélszárazság jöhet. Mindenképp fel kell készülnünk erre.”

A jelenségre jó példa, hogy az Egyesült Királyságban és Írországban 2021 júliusa és szeptembere között jóval az átlagosnál alacsonyabb szélsebességeket tapasztaltak.

 

Ha ez idén megismétlődik, milyen hatással lehet ez az energiabiztonságunkra?

„Már most felkészültünk rájuk” – mondja Koivisto. „Mivel már most is látjuk őket, megvannak a módszereink a kezelésükre, és még ha a jövőben egy kicsit gyakoribbá válnak is, megvannak a technológiáink, hogy megbirkózzunk velük.”

Az egyik módja annak, hogy az iparág megpróbálja fenntartani a turbinák forgását, az, hogy hatékonyabbá teszi őket.

„Alacsonyabb szélsebességnél a turbinák kevesebb energiát termelnek” – mondja Kenneth Thomsen, a DTU Wind Turbine Design részlegvezetője. „De megváltoztathatjuk a tervezést úgy, hogy a generátorhoz képest nagyobb legyen a rotor, és akkor alacsonyabb szélsebességnél hamarabb leadja a névleges teljesítményt. Ez pedig azt jelenti, hogy alacsonyabb szélsebességnél is állandóbb a teljesítménye.”

Az elkövetkező években létfontosságú lesz, hogy képesek legyünk mérni és értékelni a szél változékonyságát. A szélszárazságra vonatkozó megbízható adatok és az esetlegesen előállt körülmények előrejelzése kulcsfontosságú lesz a hatékony irányításhoz, mivel a szél csak egy összetevője a szélesebb körű megújuló európai energiarendszernek.

Az Északi-tenger az egyik legszelesebb hely a Földön. (Fotó: Canva)

A második legmelegebb március a feljegyzések szerint

A Kopernikusz Éghajlatváltozási Szolgálat legfrissebb adatai szerint 2023 márciusa 0,5 Celsius-fokkal meghaladta az 1991 és 2020 közötti átlagot.

Sok új hőmérsékleti csúcsot mértek a hónapban – például Agadir tengerparti üdülőhelyén március végén 38,9 fokot mértek. A hónap elején pedig a kínai Wuhanban 26 fokot mértek, ami 12 fokkal magasabb az évszakra jellemző átlagnál.

Eközben az USA nyugati részén és Kanadában hidegebb volt. San Franciscóban március 27-én 5,5 fokot mértek, ami 1898 óta a legalacsonyabb érték aznap.

 

Kiemelt kép forrása: Canva

  Devenyi Dalma
Bejegyzés megosztása
Ajánlott cikkek
Iratkozz fel hírlevelünkre!
©2024 NRGREPORT, Minden jog fenntartva.