A víz iránti kereslet még soha nem volt ilyen magas, és a háztartási vízfelhasználás nő a leggyorsabban – különösen a fejlett országokban. A National Geographic Society szerint a háztartási felhasználás, a mezőgazdaság és az ipar terén nyolcszor több vizet használunk, mint egy évszázaddal ezelőtt – írja az Euronews.
A globális vízkínálat és -igény megértésének elősegítése érdekében a nonprofit szervezet a hollandiai Utrecht Egyetemmel együttműködve kidolgozta a világ víztérképét. Az interaktív térkép jelzi a „vízhiányt„, vagyis azokat a helyeket, ahol a víz iránti kereslet meghaladja a megújuló vízkészleteket. Emellett feltárja a kereslet legnagyobb mozgatórugóit is a különböző területeken.
A térképen rákereshet a lakóhelyére, hogy megnézze, a helyi vízkészletek mennyire felelnek meg a keresletnek.
Európában Olaszországban volt a legnagyobb a vízhiány 2019-ben – az utolsó olyan évben, amelyre vonatkozóan rendelkezésre állnak adatok. A keleti part mentén a hiány 1,5 köbkilométernyi víz volt. Az öntözés és az ipar szembesült a legnagyobb hiányosságokkal, bár a háztartási vízfelhasználásnál is magas volt a hiány.
Miután 2022-ben az elmúlt 70 év legsúlyosabb aszálya sújtotta Olaszországot, újabb csapadék- és hószegény év elé néz. Az ország tavai és folyói kiszáradnak, ami félelmet kelt a gazdák körében.
Bulgáriában volt a második legnagyobb vízhiány 1,2 köbkilométerrel, amit az ipari kereslet okoz.Itt a vízhiány részben a befejezetlen gátépítési projektek és az ivóvíz ipari célú, hosszú ideje tartó elvezetése miatt van, ami gyakran szezonális vízadagoláshoz vezet a polgárok számára.
Málta, Dél- és Kelet-Spanyolország, Dél-Portugália és Nyugat-Franciaország szintén nagyobb vízhiánnyal küzdött, mint Európa más részei.
Az éghajlatváltozás és a tengerszint emelkedése jelenti a legnagyobb veszélyt Máltára, mivel a következő 80 évben a felszín alatti vizek 16 százalékának kimerülésével fenyeget. Spanyolországban eközben 2022 vége óta hosszú távú, termést pusztító aszály uralkodik. Az ország most szembesült a legforróbb, legszárazabb áprilissal a feljegyzések 1961-es kezdete óta. Emmanuel Macron francia elnök nemrég vízválságtervet mutatott be, miután országa rekordmennyiségű eső nélküli időszakkal nézett szembe, miközben erőszakos tüntetések törtek ki a vízkészletek miatt.
Az öntözött földek száma világszerte megduplázódott az elmúlt 50 évben. (Fotó: Canva)
Az emberek több vizet használnak fel, mint amennyit a természetes vízkörforgás biztosítani tud. A világ lakosságának több mint egyharmada él ma már vízhiánnyal, ami azt jelenti, hogy az adott régióban a víz iránti kereslet az év legalább egy hónapjában meghaladja a megújuló vízkészletet.
Az ENSZ vízügyi szervezete szerint 2025-re ez a szám a világ népességének felére emelkedhet. Ennek hátterében számos tényező áll, többek között az éghajlatváltozás, a népességnövekedés és -eloszlás, a gyors városfejlődés, a szennyezés, az összeomlott infrastruktúra és a vízkészletekkel való rossz gazdálkodás.
Az éghajlatváltozás felmelegíti a levegőt és kiszárítja a talajt, ami hozzájárul az aszályhoz. Emellett olyan felhőszakadásokban koncentrálja az esőt, amelyeket a talaj nem képes elnyelni.
Az aszályok arra kényszerítenek minket, hogy a talajvízre támaszkodjunk, amelyet sok helyen gyorsabban szivattyúznak ki, mint ahogyan újratermelődik. Sok mélyen fekvő talajvízforrás nem fog megújulni a mi életünkben. A népesség ugrásszerű növekedésével egyre több vízre van szükség az élelmiszeripar, az ipar és a háztartások számára.
A növények öntözéséhez ma már nagymértékben függünk a víztől: az öntözött földek száma világszerte megduplázódott az elmúlt 50 évben. Ezek termelik az összes élelmiszer 40 százalékát – az emberek és az állatállomány számára.
2019-ben a nem megújuló talajvízzel öntözött földterületek összterülete világszerte elérte a 33 milliót – ez körülbelül Németország területének felel meg. A lucerna és a széna több öntözővizet használ fel, mint bármely más növény.
A hónapok óta tartó szárazság miatt már most élelmiszerhiánytól tart Dél-Európa, különösen a gyümölcsök és a gabonafélék vannak veszélyben.
Az iparnak is szüksége van vízre a vegyi anyagoktól a papírig mindenhez, a szén- és atomerőművek pedig hatalmas mennyiségű vizet igényelnek a hűtéshez. Az italágazat szintén nagy bűnös: egy pohár sör előállításához közel 300 pohár vízre van szükség.
A fejlett országokban a háztartási vízfelhasználás lényegesen magasabb, ahol az olyan luxuscikkek, mint a pázsit és a medencék nagy mennyiségű vizet használnak fel.
A fejlett országokban a háztartási vízfelhasználás lényegesen magasabb, ahol az olyan luxuscikkek, mint a pázsit és a medencék nagy mennyiségű vizet használnak fel. (Fotó: Canva)
Világszerte a mezőgazdasági területek és a városok a legnagyobb vízhiányos területek közé tartoznak.
Indiában minden más országnál több felszín alatti vizet kellett szivattyúzni, főként öntözés céljából. Pakisztánnak és Északkelet-Kína egyes részeinek szintén jelentős vízhiánnyal kell szembenéznie az öntözési igények miatt.
Mexikóvárosban 23 millió ember él szivattyúzott vízen – harminc százalékuknak nincs megbízható vízellátása.
Japán és fővárosa a múltban hasonló problémákkal szembesült, mivel a gyárak az 1960-as években kimerítették a talajvizet. Az ország a talajvíz szivattyúzásának korlátozásával, valamint gátak és víztározók építésével fordított ezen a problémán.
Az Egyesült Államokban Kaliforniában a legnagyobb a vízhiány, amit az öntözés és az ipar okoz. Tavaly nyáron Los Angelesben minden idők legszigorúbb vízhasználati korlátozásaival kellett szembenézni, a lakosok hetente csak kétszer locsolhatták meg növényeiket.
A mezőgazdasági és ipari vízhasználat szabályozása segíthet a vízhiány megszüntetésében és a közösségek alapvető szükségleteinek kielégítésében. Ez magában foglalja mind a felhasznált víz mennyiségének, mind az ezen ágazatok által okozott vízszennyezésnek a szabályozását.
A mezőgazdaságban a hagyományos, az éghajlathoz alkalmazkodott növénykultúrákhoz való visszatérés is segíthet bizonyos esetekben.
A háztartási vízfogyasztás az egyik legkönnyebben ellenőrizhető felhasználási mód – különösen a gazdaságilag fejlett országokban. Az úszómedencék és a pázsit használatának visszaszorítása, valamint a szivárgások megelőzése csak néhány módszer, amellyel ez megvalósítható.
Kiemelt kép forrása: Canva
Devenyi Dalma
