A hőcsapdázó üvegházhatású gázok és az El Niño éghajlati jelenség hatására 98 százalék az esélye annak, hogy a következő öt évből legalább egy – és az időszak egésze – a valaha mért legmelegebb lesz – írja az Euronews.
A WMO legfrissebb jelentése szerint 66 százalék az esélye annak is, hogy 2023 és 2027 között az éves felszíni átlaghőmérséklet legalább egy évben több mint 1,5 °C-kal haladja meg az iparosodás előtti szintet.
Ez rövid időre meghaladná a Párizsi Megállapodásban kitűzött célokat, amelyek szerint a globális hőmérséklet-emelkedést ebben az évszázadban 1,5°C-ra kell korlátozni.
A WMO legfrissebb jelentése szerint 66 százalék az esélye annak is, hogy 2023 és 2027 között az éves felszíni átlaghőmérséklet legalább egy évben több mint 1,5 °C-kal haladja meg az iparosodás előtti szintet. (Fotó: Canva)
„Ez a jelentés nem jelenti azt, hogy tartósan túllépjük a Párizsi Megállapodásban meghatározott 1,5°C-os szintet, amely hosszú távú, sokéves felmelegedésre vonatkozik” – mondta a WMO főtitkára, Petteri Taalas professzor.
Az 1,5°C átmeneti túllépésének esélye 2015 óta folyamatosan emelkedik, amikor is közel nulla volt. A 2017 és 2021 közötti időszakban 10 százalék körül volt. Jelenleg 32 százalék az esélye annak, hogy a következő öt évben az átlaghőmérséklet meghaladja ezt a küszöbértéket, állítja az Egyesült Királyság Meteorológiai Hivatala, amely a WMO vezető központja az ilyen jellegű előrejelzésekben.
A 2022. évi globális átlaghőmérséklet mintegy 1,15°C-kal az 1850-1900-as szint fölé emelte a bolygót. A WMO szerint az elmúlt három évben a La Niña hűtési hatása átmenetileg visszaszorította a hosszú távú felmelegedési tendenciát.
Ezek az állapotok 2023 márciusában véget értek, és a következő hónapokban várhatóan melegedő El Niño-hatás alakul ki. Ezek a feltételek jellemzően egy évvel a kialakulásuk után növelik a globális hőmérsékletet, ami azt jelenti, hogy a hatások 2024-ben jelentkeznek.
Taalas figyelmeztet, hogy az ember okozta éghajlatváltozással kombinálva ez „ismeretlen területre” fogja tolni a globális hőmérsékletet.
A 2022. évi globális átlaghőmérséklet mintegy 1,15°C-kal az 1850-1900-as szint fölé emelte a bolygót. (Fotó: Canva)
A jelentést a hónap végén megrendezésre kerülő Meteorológiai Világkongresszus előtt tették közzé. Itt a szakértők megvitatják, hogyan lehet megerősíteni az időjárási szolgáltatásokat az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás támogatása érdekében.
Az egyik legnagyobb prioritás a Korai figyelmeztetések mindenkinek kezdeményezés, amelyet Antonio Guterres ENSZ-főtitkár indított el a tavalyi COP27 konferencián.
Annak ellenére, hogy egyre több szélsőséges időjárási esemény, például árvíz, aszály, hőhullám és vihar fordul elő, még mindig hiányosságok vannak a rendszerekben, amelyek figyelmeztetik az embereket ezekre a veszélyekre – különösen a fejlődő országokban.
A 2022-ben gyűjtött adatokból kiderült, hogy a WMO tagállamainak csupán a fele rendelkezik olyan rendszerrel, amely tájékoztatja az embereket és a kormányokat arról, hogy veszély közeleg. Ezeket a rendszereket össze kell kapcsolni a szabályzatokkal, a kommunikációval és a vészhelyzeti reagálási tervekkel is ahhoz, hogy hatékonyak legyenek.
A kezdeményezés ezeket a hiányosságokat igyekszik megszüntetni, Guterres pedig arra szólítja fel a WMO-t, hogy öt éven belül segítsen biztosítani, hogy a Földön minden embert korai előrejelző rendszerek védjenek.
Kiemelt kép forrása: Canva
Devenyi Dalma
