Az El Niño idén visszatér, és ez új átlaghőmérsékleti rekordot dönthet a világon. A globális időjárási jelenségről akkor beszélünk, amikor a Csendes-óceán vizei a szokásosnál jóval melegebbek lesznek.
A La Niña időjárási minta három éve tartó fennállása után az ausztrál Bureau of Meteorology elemzése szerint a tengerfelszín hőmérséklete augusztusra átlépi az El Niño küszöböt.
„Az El Niño általában globális szinten rekordokat döntő hőmérsékleti értékekkel jár. Hogy ez 2023-ban vagy 2024-ben fog-e bekövetkezni, még nem tudjuk, de szerintem valószínűbb, minthogy nem” – mondta Carlo Buontempo, az EU Kopernikusz Éghajlatváltozási Szolgálatának igazgatója.
Az éghajlati modellek az El Niño-viszonyok visszatérését jósolják a boreális nyár végére, illetve az év vége felé egy erős El Niño kialakulásának lehetőségét – mondja Buontempo.
Az éghajlati eseménynek drasztikus hatásai lehetnek a perzselő hőhullámoktól az erősebb viharokig. Íme, az éghajlatkutatók előrejelzései szerint az El Niño milyen hatással lesz a globális hőmérsékletre, az időjárásra és a tengeri élővilágra.
Az El Niño éghajlati esemény felelős a globális hőmérséklet emelkedéséért és a szélsőséges időjárási események súlyosbodásáért. A Csendes-óceánban az óceánok hőmérséklete és szelei okozzák, amelyek a melegedő El Niño és a hűlő La Niña között ingadoznak.
Az előrejelzések szerint az idei év már most melegebb lesz, mint 2022, és az ötödik vagy hatodik legmelegebb év a feljegyzések szerint. Az El Niño hatása csak hónapok múlva jelentkezik, és 2024-ben hőmérsékleti rekordokat dönthet.
A világ eddigi legmelegebb éve 2016 volt, amely egybeesett egy erős El Niño-val – bár az éghajlatváltozás még a jelenség nélküli években is fokozta a szélsőséges hőmérsékleteket.
Az elmúlt nyolc év volt a világ nyolc legmelegebb éve – ez tükrözi az üvegházhatású gázok kibocsátása által vezérelt hosszabb távú felmelegedési tendenciát.
Az El Niño a Csendes-óceán meleg vizét kelet felé tolja, ami a csendes-óceáni áramlatot a semleges helyzetétől délre tolja. Ez szárazabb és melegebb időjárást eredményez az USA északi részén, valamint intenzív esőzéseket és áradásokat az USA Öböl-partján és délkeleti részén.
Európában északon hidegebb és szárazabb teleket, délen pedig csapadékosabb teleket eredményezhet.
A jelenség során a globális hőmérséklet mintegy 0,2 Celsius-fokkal emelkedik a Nemzeti Óceán- és Légköri Hivatal (NOAA) szerint. Ez a globális felmelegedés döntő fontosságú 1,5 Celsius-fokos határértékének átlépését jelentheti.
„Annak a valószínűsége, hogy a következő ötéves időszakban az első évben 1,5 Celsius-fokos lesz a hőmérséklet, most körülbelül 50:50” – mondta Adam Scaife professzor, a brit meteorológiai hivatal munkatársa a Guardiannek.
Ennek eredményeképpen a világot intenzívebb hőhullámok, meghosszabbodott forró évszakok és erősebb viharok fogják sújtani.
Indonéziában és Ausztráliában valószínűleg forróbb és szárazabb időjárás várható, ami nagyobb eséllyel jár majd erdőtüzekkel. Indiában a monszunok, Dél-Afrikában az esőzések csökkenhetnek, míg Kelet-Afrikában több esőzés és árvíz lehet.
Az El Niño fokozza a hurrikántevékenységet a Csendes-óceánon, ami azt jelenti, hogy olyan helyeket, mint Hawaii, trópusi ciklonok veszélyeztetnek.
Az El Niño a Csendes-óceán partvidékén a tengeri élővilágot is veszélyezteti. Normál körülmények között a „feláramlás” néven ismert jelenség hűvös, tápanyagban gazdag vizet hoz fel az óceán mélyéről.
Az El Niño bekövetkezésekor ez a folyamat csillapodik vagy teljesen leáll. Ez kevesebb fitoplanktont jelent a part mentén, ami kevesebb táplálékot jelent bizonyos halak számára.
Márciusban a tudósok megállapították, hogy a globális tengerfelszíni hőmérséklet rekordmagas volt. Az El Niño valószínűleg tovább súlyosbítja a helyzetet. A melegebb víz kifehéredést okoz a korallzátonyokban, így a korallzátonyokat nagyobb mértékben fenyegeti az éhhalál veszélye.
Kiemelt kép forrása: Canva