Korábban több cikket is szenteltünk a témának, anno leginkább azt jártuk körül, hogy a néhány évtizedig jól működött ROLA vonatokkal mi történt. Azzal az üzletággal, ami a kamionokat vonattal szállította.
Most ennek a műfajnak frissebb változatát járjuk körül, ami az intermodalitás. A latin szó „többféle módot” jelent.
A szállítmányozási szakmában azt a fuvarozási technikát takarja, hogy az árut vagy a konténert, nem csak egy eszköz segítségével juttatják célba, hanem kettő vagy több kombinációjával. Ez a hazai gyakorlatban, leginkább a vonat és a teherautó párosításából áll.
A régi jelmondat újra aktuálissá vált, mert az állami stratégia részévé vált a vasút. A fókuszba kerülésnek az oka nemcsak az, hogy a legzöldebb közlekedési mód, hanem azért is, mert Magyarország – pár éven belül – Közép-Európa logisztikai, fuvarozási és elosztóközpontjává szeretne válni. Ez szerves része az új Selyem út programnak, ami a Távol-Keletről vezet hozzánk. A Budapest-Belgrád vasútvonal és több néhány más kezdeményezés is ezt lovagolja meg.
Az ukrán-magyar határhoz közeli Fényeslitke ad otthon az East-West Gate-nek, ami kb. 40 milliárd forintos magánberuházás. A határközeli vasúti átrakó létrejöttének az oka a 85 milliméteres különbség. Azaz az európai vasutak 1435 milliméteres nyomtáv szélessége, 85 mm-rel keskenyebb az orosz, a hajdani szovjet utódállamok és pár ázsiai ország vasútjainál használtnál. Főként emiatt jött létre az EWG, a másik célja, hogy a keletről vonattal érkezett árukat kamionokra rakja. Az üzlet a dologban az, ami Záhonyt naggyá tette az 1990-es elején: akkoriban a határmenti város Hamburggal megegyező nagyságú átrakó állomás volt…
Az EWG méreteit jól mutatja, hogy kapacitása évente egymillió 20 lábas, azaz hat méteres konténer megmozgatása.
A Szeged melletti Kiskundorozsmán idén ősszel adják át a PSP Terminalt. Itt jobban látható az intermodalitás előnye, főként a környezetvédelmi haszna. Még egyelőre távol vagyunk a hidrogénnel és az elektromos árammal hajtott teherautók, kamionok tömeges elterjedésétől. A rájuk méretezett töltőhálózatuktól, pedig még távolabb.
Ezért a műfaj zöldebbé tétele életbevágó a klímacélok elérése miatt.
Kiváló a fekvése a hajdani ROLA állomásnak, mert török, görög, bolgár, román és szerb kamionok terheit veszi majd le. Ez annyit jelent, hogy évente 60 ezerrel kevesebb teherautó használja majd az M5-ös és az M1-es autópályát. Ugyanis a 200 millióból megépült átrakóból, az 1200-1400 kilométerre lévő kikötőkbe és nagy vasúti csomópontokba mennek a szerelvények. Ez már „szabad szemmel” is jól látható széndioxid kibocsátás megszüntetése és gázolaj fel nem használása.
Kiemelt kép forrása: ROLA