Az ENSZ Környezetvédelmi Programjának (UNEP) új jelentése szerint a műanyagszennyezés 2040-ig akár 80 százalékkal csökkenthető – írja az Euronews Green. Ez az ambiciózus cél jelentős politikai változásokon és a meglévő technológiák alkalmazásán alapszik a műanyagok előállításának, felhasználásának és ártalmatlanításának terén.
A válasz egyszerűnek tűnhet: több csomagolásmentes üzletet és betétdíjas rendszert kellene létrehozni. A probléma méretének csökkentése érdekében az UNEP szorgalmazza a „felesleges műanyagok beszüntetését”.
A jelentés arra ösztönzi a kormányokat, hogy tegyék vonzóbbá ezeket a megközelítéseket a vállalkozások számára. Ez azt eredményezhetné, hogy az utántöltő boltok megközelítése egyre inkább általánossá váljon.
Számos európai országban már működnek betétdíjas rendszerek, amelyek lehetővé teszik a fogyasztók számára, hogy pénzre váltsák vissza a csomagolásokat, például a műanyag palackokat. Az Egyesült Királyság nemrég bejelentette, hogy 2025-ben bevezet egy új betétdíjas rendszert.
Az UNEP szerint az újrahasznosításnak stabilabbá és kifizetődőbbé kell válnia. Többek között javasolják a fosszilis tüzelőanyag-támogatások megszüntetését és a termékek újrahasznosíthatóságát elősegítő irányelvek érvényesítését. Ez megkönnyítené a mindennapi műanyagcsomagolások otthoni újrahasznosítását, és a műanyagszennyezés 20-50 százalékos csökkenését eredményezné.
Még jobb lenne, ha a műanyagcsomagolást más alternatívával, például papírral helyettesítenék. Ez további 17 százalékos csökkenést eredményezhetne a műanyagszennyezésben.
„A műanyag körforgásos visszaváltására való áttérés a költségeket és az újrahasznosításból származó bevételeket figyelembe véve közel 1,8 ezer milliárd euró megtakarítást eredményezne” – állítja az UNEP.
Az egészségre, az éghajlatra, a légszennyezésre, a tengeri ökoszisztémákra és a perekkel kapcsolatos költségekre gyakorolt hatás még ennél is nagyobb, több mint 3 ezer milliárd euró lenne. Az UNEP szerint az átállás 2040-ig 700 ezer munkahelyet is teremthetne.
A körforgásos rendszerek megvalósításának költségeit a gyártókra lehetne terhelni adókon keresztül, átirányítva a műanyaggyártásra szánt beruházásokat, és kötelezve őket a műanyagok begyűjtésének, újrahasznosításának és felelős ártalmatlanításának finanszírozására.
Az UNEP jelentése a május 29. és június 2. között Párizsban zajló tárgyalások előtt készült, amikor az országok a műanyaghulladék kezelését célzó globális szerződésről fognak tárgyalni.
A jelentés arra is figyelmeztet, hogy a konkrét intézkedések ötéves késedelme viszont 2040-re 80 millió tonnával növelheti a műanyagszennyezést.
Az UNEP szerint még ha sikerül is csökkenteni a műanyag mennyiségét, akkor is 100 millió tonna egyszer használatos műanyaghulladék maradna évente.
Emiatt javasolják a nem újrahasznosítható műanyaghulladék ártalmatlanítására vonatkozó tervezési és biztonsági előírások meghatározását és végrehajtását. A gyártókat – egyéb szabályozások mellett – felelőssé kellene tenni a mérgező mikroműanyagokat kibocsátó termékekért is.
Egyes környezetvédelmi aktivisták azonban bírálták az UNEP-et, amiért az a műanyaghulladék elégetésének környezetszennyező gyakorlatát támogatja.
Kiemelt kép forrása: Canva