Fenntarthatóság

Lantos Csaba szerint a geotermikus energia kulcs lesz az energia szuverenitásban – ilyen volt a Geothermal Energy Summit

NRGreport | 2023.06.06. 16:22

A geotermikus energia meghatározó szerepet játszhat az energia szuverenitás megteremtésében mondta Lantos Csaba, energiaügyi miniszter a Budapest Geothermal Energy Summit-on, amelyet első alkalommal rendezett meg a White Paper Consulting a budapesti Marriott Hotelben. A konferencián az iparág vezető szakértői egyeztettek a geotermikus energia jövőjéről.

Az olcsó energia korszaka véget ért és ismét az ellátásbiztonság és megfizethetőség került előtérbe, fogalmazott a miniszter. Az egyik legnagyobb kérdés, nem csak Magyarországon, de más országokban is, az elektrifikáció, azaz a növekvő elektromos áram kereslet által támasztott kihívás. A geotermikus energiára kitérve elmondta, hogy Magyarország nagyon jó adottságokkal rendelkezik és jelentős növekedési lehetőségei vannak a távhőellátásban, illetve közvetlen villamosenergia-termelésben egyaránt. Lantos Csaba kiemelte, hogy a geotermikus energia meghatározó szerepet játszhat az energia szuverenitás megteremtésében, azonban még sok kiaknázatlan lehetőség van, felidézte, hogy egyelőre csak a távfűtés 10%-a származik geotermikus energiából és csak egyetlen erőmű üzemel az országban. Azonban a magyar kormány elkötelezett a geotermikus energiában rejlő lehetősége kihasználása mellett, hangsúlyozta a miniszter.

Dr. Biró Marcell, a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságának (SZTFH) elnöke kiemelte: a jelenlegi energiaválság megerősítette, hogy a legjobb energia az, amit mi magunk állítunk elő. „Magyarország a termálvizek országa, a geotermikus hasznosításban nagy tapasztalatokkal és nagy lehetőségekkel rendelkezünk. Egy átfogó geotermikus fejlesztési programmal 2030-ra évi 1-1,5 milliárd köbméter földgáz kiváltását lehetne elérni,” hangsúlyozta az SZTFH elnöke.

„Az új, támogató állami szabályozás olyan jogi keretet biztosít, amely mentes a felesleges bürokratikus terhektől, miközben egyablakos engedélyezési eljárást hoz létre. A háború és a szankciók okozta jelenlegi vészhelyzet kezeléséhez minden rendelkezésünkre álló energiaforrást fel kell használnunk. Az SZTFH mindent megtett és meg is tesz azért, hogy támogassa ezt az átalakulást Magyarország energiaszuverenitásának támogatása érdekében,” hangsúlyozta Biró Marcell.

Antics Miklós, a European Geothermal Energy Council elnöke beszédében kiemelte, hogy már javában benne vagyunk a geotermia évtizedében: a szervezet piac riportja szerint több mint 30 kutat fúrnak a következő 3-5 évben a geotermikus villamos erőművek számára és több mint 100 kutat távfűtéses projektek megvalósításához. A geotermikus energia az európai energiaátmenet kulcsfontosságú forrása és technológiája, emelte ki Antics Miklós.

Jack Kiruja, az International Renewables Energy Agency (IRENA) szakértője előadásában elmondta, hogy a geotermikus energia még mindig csak 0,5%-át teszi ki a megújuló alapú energiaforrásoknak a globális áramtermelésben. Az iparágban rejlő lehetőségek megfelelő kihasználásához többek között javítani kell a geotermikus energiába történő beruházásokat elősegítő keretrendszereket, és meg kell találni az ágazatok közötti szinergiákat, valamint segíteni kell a geotermikus energia és egyéb területek közötti harmonizációt.

A geotermikus szektor jövőjére fókuszáló panelbeszélgetésben Pazsiczky Tamás, a Deloitte igazgatója elmondta, hogy a kormányok és az ipar számára fontos, hogy a jelenlegi helyzetet kihasználva szigorítsák a szabályozást a geotermikus projektek felgyorsítása érdekében. A magyar piac kapcsán kiemelte, hogy a nagy potenciál ellenére az egyik fő kihívás a láthatóság. „A szél- és napenergiával ellentétben a geotermikus energia nem az első lehetőség ami az emberek eszébe jut,” mondta.

„Úgy gondolom, hogy a geotermikus energia fontos szerepet fog kapni a jövőben, hasonlóan a többi megújulóhoz, mint például a napenergia” mondta Kiss Csaba, az MVM Csoport vezérigazgató-helyettese a beszélgetésben. „A hosszú távú stratégiánkban a geotermikus energia nagyon fontos szerepet játszik,” tette hozzá a vezérigazgató-helyettes kiemelve, hogy az MVM 300 MW áramot szeretne termelni 2030-ig geotermikus forrásokból.

Ehhez kapcsolódva Molnár Gábor, a Mannvit ügyvezető igazgatója hangsúlyozta, hogy a Pannon-medence geotermális potenciálja óriási viszont számos ígéretes projekt nem indul el olyan kihívások miatt, mint a magas kezdeti költségek és a pénzügyi kockázatok.

A magyar kormány becslései szerint 2026-ra a geotermikus energiafelhasználás 20%-kal, akár 8 PJ-ra emelkedhet, emelte ki előadásában Horváth Viktor, az Energiaügyi Minisztérium helyettes államtitkára. 2030-ra a cél 15 PJ, amely 30%-os részesedést jelent a hazai hőenergia-termelésben.

A hazai távhőtermelés erősen támaszkodik földgázra, de már vannak jó példák geotermikus megoldásokra a távfűtésben, mondta Zaránd Miklós, a Deloitte partnere kiemelve, hogy a geotermikus hőtermelés legfontosabb előnye a hőelőállítás alacsony költség és a fenntarthatóság. A fő kihívás rendszerfejlesztés összetettsége, de a már működő geotermikus erőmű működési költségei rendkívül alacsony, az árak pedig hosszú távon versenyképesek.

A geotermikus energia szektor fejlesztésével kapcsolatban Ságvári Pál, a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal alelnöke két fő kérdést említett: a műszaki oldalon az energiahatékonyság, a gazdasági oldalon pedig a befektetők elvárásai a stabilitással kapcsolatban. A MEKH alelnöke elmondta, hogy az energiaválság idején a gázárak emelkedése megmutatta a távhőrendszer sebezhetőségét, amelynek 75 százaléka gázzal működik Magyarországon. „Szeretnénk egy olyan rendszert látni, ahol a különböző üzemanyagtípusok versenyezhetnek – hangsúlyozta.

 

fotó: Budapest Geothermal Energy Summit

Az NRGreport a Budapest Geothermal Energy Summit médiapartnere.
  NRGreport
Bejegyzés megosztása
Ajánlott cikkek
Iratkozz fel hírlevelünkre!
©2024 NRGREPORT, Minden jog fenntartva.