Norvégia két év múlva, egy évtizeddel az Európai Unió előtt megszünteti az új benzin- és dízelüzemű személygépkocsik értékesítését. Az ország világelső az elektromos járművek elterjedésében, és útjai bepillantást engednek az európai mobilitás jövőjébe – írja az Euronews.
Az elektromos járművek már az országban az összes személygépkocsi több mint 20 százalékát teszik ki, és az eladott új járművek közel 84 százalékát. Ha a plug-in hibrideket is beleszámítjuk, ez az arány megközelíti a 90 százalékot a Norvég Útügyi Szövetség (OFV) szerint.
„Minden gyakorlati szempontból az elektromos személygépkocsin kívül bármi más egyszerűen nem érdekes az átlagos „új autót vásárolni szándékozó emberek előtt. Mi vagyunk az első ország, amely megöli a belsőégésű autót” – mondta Øyvind Solberg Thorsen vezérigazgató.
Ezzel szemben az EU-ban eladott új autók kevesebb mint fele elektromos vagy hibrid. Hogyan került Norvégia irányadó pozícióba?
A Tesla hozta el a változást. (Fotó: Canva)
Solberg Thorsen szerint Norvégia az 1990-es évek óta használ elektromos autókat. Ekkortájt az ország elkezdte támogatni a Thinket. A városi közlekedésre tervezett, saját fejlesztésű kompakt elektromos járművet a Ford birtokolta néhány évig.
„Akkoriban a Thinknek sikerült meggyőznie a norvég kormányt, hogy adjon nekik támogatást, és mentesítse az elektromos autót az összes gépjárműadó alól” – magyarázta. Ez azt jelenti, hogy az elektromos autók ingyen közlekedtek a fizetős utakon, ingyen parkolhattak és szállhattak kompra.
Az akkumulátoros elektromos autókat mentesítették a hozzáadott érték- és importadó alól is, amelyek Norvégiában hagyományosan magasak az autókra. Mindezek az ösztönzők megfelelő körülményeket teremtettek a Think járműveinek piacra lépéséhez.
Kezdetben az akkumulátoros elektromos autók nehezen nyertek teret. „Csak a Tesla Model S (2012-2013-as) piaci bevezetése után indultak be igazán a dolgok” – mondta Solberg Thorsen, aki 2006 óta vezeti a Norvég Útügyi Szövetséget.
A Think City elektromos autó viszonylag rövid, 160 kilométeres hatótávolsággal és 100 km/h körüli végsebességgel rendelkezett, míg a Tesla S körülbelül 426 km-t kínált egy feltöltéssel, 209 km/h-s végsebességgel, nagyobb tér és több luxusfelszereltség mellett.
Ahogy a Tesla Model S fokozatosan építette sikerét, más autógyártók is felfedezték ebben a lehetőséget, majd elkezdték bevezetni az akkumulátoros elektromos autókat.
„Aztán az egész berobbant” – mondta Solberg Thorsen. „Amikor a Nissan Leaf, az E-golf és a Tesla Model S is megjelent a piacon, igazi változást láttunk, és különösen 2018-tól és 2019-től egészen napjainkig nagyon gyors tendenciájú volt” – fűzte hozzá.
A fellendülés arra késztette a norvég parlamentet, hogy újragondolja az elektromos autókat megillető ösztönzőket és kedvezményeket. Egyetértés volt abban, hogy ezt szükségszerű megtartani, és a magyarázat része, hogy Norvégia természetesen olajtermelő ország .
„Úgy gondoltuk – és még mindig úgy gondoljuk -, hogy a közúti közlekedés villamosítása az egyik legfontosabb eszköz a párizsi megállapodás eléréséhez” – mondta Solberg Thorsen.
A 2015-ben elfogadott, jogilag kötelező nemzetközi éghajlat-változási egyezmény, a Párizsi Megállapodás rögzíti, hogy az országoknak a globális felmelegedést jóval az iparosodás előtti szinthez képest 2 Celsius-fok alatt kell tartaniuk, a hőmérséklet-emelkedést pedig az iparosodás előtti szinthez képest 1,5 Celsius-fokra kell korlátozniuk.
Norvégiában az utóbbi években az elektromos autó vásárlások ösztönzői a korábbinál valamivel kedvezőtlenebbé váltak, de a növekvő környezettudatosság és a szilárdabb töltőinfrastruktúra arra ösztönzi a norvégokat, hogy az elektromos autókra elsődleges közlekedési módként tekintsenek.
A töltőhálózat kiépítettsége rendkívül fontos tényező. (Fotó: Canva)
A Norvég Útügyi Szövetség és a Norvég Elektromos Járművek Szövetsége szerint a legfontosabb dolog, aminek meg kell történnie, hogy az elektromos közlekedésre való gyors és valódi átállás megvalósuljon, az az átfogó töltőinfrastruktúra létrehozása.
A megbízhatatlan töltőinfrastruktúra és a hosszú várakozási idők – különösen a csúcskereslet idején – „kezdettől fogva problémát jelentettek, de ez csökkenő tendenciát mutat” – mondta Petter Haugneland, a Norvég Elektromos Autó Szövetség főtitkárhelyettese.
A villamosításra való átállás korai szakaszában, 2010 és 2015 között nagyon nehéz volt elektromos töltőt találni a főutak mentén vagy a városokban. A legtöbben otthon töltötték fel járműveiket, és az elektromos járműveket ingázásra használták. Ahogy az elektromos járművek egyre nagyobb akkumulátorokkal és nagyobb hatótávolsággal büszkélkedtek – lehetővé téve a vezetők számára, hogy a napi ingázáson túl is használhassák őket, sőt, akár nyaralni is mehessenek -, egyre fontosabbá vált, hogy országszerte több töltőportra legyen szükség.
„Az új elektromos jármű vásárlói csoportja hosszabb utakra is szeretné használni az autót” – mondta Haugneland. Természetesen a társasházakban élő, otthon töltővel nem rendelkező embereknek is szükségük van nyilvános töltési lehetőségre, vagy legalábbis arra, hogy a munkahelyükön tölthessenek.
A Norvég Elektromos Járművek Szövetsége (norvégul Norsk Elbilforening) néven is ismert nonprofit szervezetnek több mint 120 000 tagja van, akik éves tagdíjat fizetnek, hogy elősegítsék az elektromos járművek elterjedését és használatát. Cserébe a szervezet aktívan együttműködik a politikai döntéshozókkal, hogy az elektromos járművekre vonatkozó kedvező politikákat és szabályozásokat szorgalmazzon.
A Norsk Elbilforening egy országos töltési adatbázist hozott létre, amelyben statisztikákat vezet az ország összes töltőhelyéről. Véleményük szerint a dolgok jó irányba haladnak. Norvégia rendelkezik a harmadik legnagyobb nyilvános elektromos gyorstöltő hálózattal Európában Németország és az Egyesült Királyság után, amelyek lakossága több mint tízszer nagyobb.
A Norvég Elektromos Járművek Szövetségének becslése szerint Norvégiában jelenleg körülbelül minden 100 elektromos járműre jut egy gyorstöltő. Ez elegendő ahhoz, hogy az új és leendő elektromos járművek tulajdonosai ne féljenek a hatótávolságtól. Haugneland szerint a most figyelmet igénylő probléma inkább a töltési fizetések és módszerek összetettsége.
Az egyetlen dolog, amiért Norvégiában nem lehet hitel- vagy bankkártyával fizetni, az a gyorstöltés. A különböző töltőállomásokon történő töltés gyakran a különböző fizetési megoldások tucatjával jár.
„A norvégiai elektromos jármű vezetőknek különböző töltőszolgáltatókkal kell foglalkozniuk, amelyek mindegyike különböző platformokra és alkalmazásokra való regisztrációt igényel. A folyamat időigényes és hosszú sorokat eredményez a töltőállomásokon” – mondta Haugneland. A norvég parlament úgy döntött, hogy az idei évtől minden állomáson bankkártyás fizetést is fog biztosítani minden töltőállomás.
Az egyetlen dolog, amiért Norvégiában nem lehet hitel- vagy bankkártyával fizetni, az a gyorstöltés. A különböző töltőállomásokon történő töltés gyakran a különböző fizetési megoldások tucatjával jár. (Fotó: Canva)
Vajon Európa valaha is felzárkózik Norvégiához? Solberg Thorsen szerint az elektromos járművek jövője Norvégiában „nagyon fényesnek” tűnik, és az ország „sok évvel Európa előtt” halad a teljesen elektromos átállás felé.
Az egyik kihívás, amely még mindig sok európait visszatart az elektromos járművek vásárlásától az, hogy a kezdeti beszerzési ár jelentősen magasabb lehet, mint a hagyományos belső égésű járműveké. Haugneland azonban bízik abban, hogy az elektromos járművek használtpiacának bővülésével az elektromos járművek megfizethetőbbé és szélesebb közönség számára vonzóbbá válnak.
(Kiemelt kép forrása: Canva)
S.Rita
