Fenntarthatóság

Mely országokat érinti a 2100-ra kétmilliárd ember életét veszélyeztető hőség?

Devenyi Dalma | 2023.06.15. 01:00

A globális átlaghőmérséklet meghaladhatja a 29°C-ot, ami a tudósok által „emberi éghajlati résnek” nevezett határon kívülre helyezne minket.

 

A tudósok szerint az emberiség több mint egyötöde veszélyesen meleg hőmérsékletnek lehet kitéve az évszázad végére. A jelenlegi éghajlat-politika mellett 2,7°C-os felmelegedés várható az iparosodás előtti szinthez képest – derül ki a brit Exeteri Egyetem új tanulmányából – írja az Euronews.

Az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testülete (IPCC) szerint ez túllépné az 1,5°C-os felmelegedés határát, amely az „éghajlati katasztrófa” elkerülése érdekében szükséges.

Az ilyen mértékű felmelegedés pedig 2100-ra kétmilliárd embert, a világ várható népességének mintegy 20 százalékát, tenné ki életveszélyes hőségnek és szélsőséges időjárásnak.

A globális átlaghőmérséklet meghaladhatja a 29°C-ot, ami a tudósok által „emberi éghajlati résnek” nevezett tartományon kívülre helyezne minket – az emberiség által megszokott körülményeken kívülre. Az ember számára az optimális hőmérséklet 13 és 25°C között van. A Nature Sustainability című folyóiratban közzétett kutatás célja, hogy számszerűsítse a globális felmelegedés emberi költségeit.

Egyes országok, például India, már most is szenvednek az ember okozta globális felmelegedés hatásaitól, beleértve a hőség okozta haláleseteket. (Fotó: Canva)

 

Milyen következményekkel jár a szélsőséges hőmérséklet?

Egyes országok, például India, már most is szenvednek az ember okozta globális felmelegedés hatásaitól, beleértve a hőség okozta haláleseteket.

A szélsőséges hőség hatással lehet a munkaképességünkre, a gondolkodásra és a tanulásra is. Pusztító hatással lehet a termésre, és növelheti a konfliktusok, a fertőző betegségek és a terhességi komplikációk valószínűségét. Ahogy ez a hőség egyre több területet ér el, több ember kényszerül majd elhagyni otthonát, vagy hűvösebb éghajlatra vándorolni.

India továbbra is az egyik legsúlyosabban érintett ország lesz, ahol a legnagyobb a szélsőséges hőségnek kitett lakosság. Ezt követi Nigéria, Indonézia, a Fülöp-szigetek és Pakisztán. Még azokon a helyeken is, amelyek az előre jelzett felmelegedés hűvösebb oldalán maradnak, több hőhullám és aszály fog bekövetkezni.

 

Hogyan lehet elkerülni a szélsőséges hőmérsékleteket?

A globális hőmérséklet-emelkedésnek a Párizsi Megállapodásban meghatározott 1,5°C-os szintre való korlátozása érdekében tett sürgős intézkedések jelentősen csökkentenék a válság kialakulásának esélyét. A kutatók szerint ilyen hőmérséklet mellett a szélsőséges hőségnek kitett emberek száma ötszörösére, vagyis 400 millióra csökkenne.

„Eredményeink azt mutatják, hogy a határozottabb éghajlat-politika hatalmas lehetőségeket rejt magában az éghajlatváltozás emberi költségeinek és egyenlőtlenségeinek korlátozására” – írják a tanulmány szerzői.

Az éghajlatváltozás emberi költségeire összpontosítva a tanulmány rávilágít a melegebb és sűrűbben lakott területek nemzeteire gyakorolt aránytalan hatásokra. Ezek jellemzően fejlődő országok, amelyek a legkevésbé járulnak hozzá az éghajlati válsághoz. A szerzők azt is javasolják, hogy eredményeik felhasználhatók a veszteségekről és károkról szóló vitákhoz.

 

Kiemelt kép forrása: Canva

  Devenyi Dalma
Bejegyzés megosztása
Ajánlott cikkek
Iratkozz fel hírlevelünkre!
©2024 NRGREPORT, Minden jog fenntartva.