„A legfrissebb, áprilisi jelentés azt mutatja, hogy a világ energiarendszere már nem felel meg a célnak” – mondta Wilkinson szerdán a CNBC Squawk Box Asia című műsorában, utalva a szervezetének Energy Pulse jelentéseinek megállapításaira, amelyek pillanatképeket nyújtanak az energia ökoszisztéma trendjeiről.
A tanács legfrissebb jelentése szerint 2050-re a globális energiarendszer mintegy fele még mindig nem lesz villamosított, ami csapást jelentene számos kormány nettó nullára vonatkozó ígéretére.
„A legtöbb energetikai vezető aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a változás üteme túl lassú ahhoz, hogy a Párizsi Megállapodásban foglaltak szerint haladjunk” – folytatta. A jelentés szerint a globális energiaipari vezetők 64%-a aggódik.
A világ kormányai a 2015-ös párizsi klímaegyezményben megállapodtak abban, hogy a globális felmelegedést jóval 2 Celsius-fok alatt tartják az iparosodás előtti szinthez képest, és folytatják a hőmérséklet-emelkedés 1,5 Celsius-fokra való korlátozására irányuló erőfeszítéseket.
Wilkinson szerint a tervezett energetikai átállás lassúsága az energiakapacitások és az energiabiztonság már a koronavírus-járvány előtt is az energiakapacitásokra és a biztonságra nehezedő stressznek tudható be.
Az Energia Világtanács vezérigazgatója szerint a világ energiarendszere már nem „alkalmas a célra”. (Fotó: Canva)
A Covid-19 kitörését követően a globális energiapiacokat is számos visszaesés érte: Oroszország ukrajnai inváziója, Európa döntése az orosz szénhidrogénekről való leválásról és a fenyegető globális recesszió. Ami miatt az energiapiacok és a globális rendszer finom egyensúlyi helyzetbe került.
A nettó nullához vezető tervezett utat számos olyan eszközkészlet támasztja alá, amelyek célja az energiamix a fosszilis tüzelőanyagoktól a nulla vagy alacsony kibocsátású energiaforrások felé történő elmozdítása. Az egyik megközelítés a szén-dioxid-adó bevezetése, amely az üvegházhatású gázok kibocsátóit minden egyes tonna kibocsátott szén-dioxid után terhelő díj.
A Nemzetközi Valutaalap tavalyi adatai szerint 46 ország árazza a kibocsátást szén-dioxid-adó vagy más kibocsátáskereskedelmi program segítségével.
Hozzátette, hogy az adó jelentősége abban rejlik, hogy a befektetők és a fogyasztók számára egyaránt jelzi az árakat: „A szén-dioxidnak van egy olyan költsége, amelyet a társadalomnak kell viselnie, ezért fontos a jelzés”.
Kiemelt kép forrása: Canva
Devenyi Dalma
