A Cambridge-i Egyetem kutatói felfedezték, hogyan lehet a műanyaghulladékot és az oxigénhiányos levegőből befogott szén-dioxidot napenergia segítségével tiszta üzemanyaggá alakítani – írja az Euronews Green.
A kutatók olyan napenergiával működő reaktort fejlesztettek ki, amely képes a bolygót felmelegítő CO2-t szintézisgázzá, a fenntartható folyékony üzemanyagok kulcsfontosságú építőelemévé alakítani. Az áttörés jelentős mérföldkő az energiakutatásban – a korábbi kísérletekkel ellentétben, amelyek tiszta CO2-re támaszkodtak, a reaktor ipari üzemekből származó hulladékgázt is felhasználhat.
A kutatók olyan napenergiával működő reaktort fejlesztettek ki, amely képes a bolygót felmelegítő CO2-t szintézisgázzá, a fenntartható folyékony üzemanyagok kulcsfontosságú építőelemévé alakítani. (Fotó: Canva)
„A meglévő szén-dioxid-leválasztási technikákkal ellentétben ez az új technológia segíthet abban, hogy alternatív energiaforrást biztosítva teljesen megkerüljük a fosszilis tüzelőanyagokat” – mondta Erwin Reisner professzor, a Yusuf Hamied Kémiai Tanszék vezető kutatója.
Reisner professzor szerint őket nem csak a szén-dioxid-mentesítés, hanem a fosszilizációmentesítés is érdekeli őket. A fosszilis tüzelőanyagokat teljesen ki kell iktatnunk a valóban körforgásos gazdaság megteremtéséhez.
„Középtávon ez a technológia segíthet csökkenteni a szén-dioxid-kibocsátást azáltal, hogy az iparból kivonja és valami hasznos dologgá alakítja azt, de végső soron teljesen ki kell iktatnunk a fosszilis tüzelőanyagokat az egyenletből, és a levegőből kell a szén-dioxidot megkötnünk” – tette hozzá a professzor.
A meglévő szén-dioxid-leválasztó és -tároló (CCS) rendszerek a levegőből vonják ki a CO2-t, és a föld alatt tárolják. Ez a rendszer azonban a megkötött gázt használja fel.
Szerinte azonban, ha a szén-dioxid-leválasztás és -tárolás helyett szén-dioxid-leválasztást és -hasznosítást alkalmaznánk, akkor a föld alá temetés helyett valami igazán hasznosat tudnánk készíteni a CO2-ből, ismeretlen hosszú távú következményekkel, és megszüntethetnénk a fosszilis tüzelőanyagok használatát.
A kutatócsoportot a fotoszintézis – az a folyamat, amelynek során a növények a napfényt táplálékká alakítják – inspirálta. A szén-dioxid-megkötési technikák jól beváltak. A CO2-t azonban nagyon nehéz leválasztani a levegőben lévő különböző molekuláktól, amelyeket belélegzünk.
Azzal azonban, hogy a levegőt egy lúgos oldaton keresztül „bugyborékoltatták” át, csapdába ejtették a CO2-t, miközben más gázok, például a nitrogén és az oxigén kifelé bugyogtak. Miután koncentrálták a CO2-t, kémiai reakciók segítségével szintézisgázzá alakították.
A napelemes technológia egyszerre segíthet a műanyagszennyezés és az üvegházhatást okozó gázok kezelésében, és döntő jelentőségű lehet a körforgásos gazdaság kialakításában. (Fotó: Canva)
Más hasonló, napenergiával működő rendszereket is fejlesztettek már, de eddig még nem sikerült egyetlen folyamatban újrahasznosítani a műanyaghulladékot és csökkenteni az üvegházhatású gázokat.
A rendszer úgy működik, hogy katalizátorokat integrálnak egy fényelnyelő anyagba.
Bhattacharjee hozzá tette, hogy a jövőben a rendszer még sokoldalúbbá válhat, és összetettebb termékeket is előállíthat, csupán a katalizátor megváltoztatásával. A kutatók remélik, hogy a rendszert egy nap majd egy olyan újrahasznosító üzem kifejlesztésére is felhasználhatják, amelyet teljes egészében napenergiával működtetnek.
Kiemelt kép forrása: Canva
S.Rita
