A norvég kormány jelezte, hogy meg kívánja nyitni az ország vizeit a mélytengeri bányászat előtt, de környezetvédelmi csoportok kifogásolták a lépést.

Környezetvédő csoportok elítélték Norvégia azon javaslatát, hogy az ország kontinentális talapzatának egyes részeit megnyitná a kereskedelmi célú mélytengeri bányászat előtt – írja az Euronews. A norvég kormány június közepén jelentette be szándékát, bár az elképzelést az év során meg kell vitatnia a parlamentnek.

Milyen környezeti hatásai vannak a mélytengeri bányászatnak?

Aggályok merülnek fel azzal kapcsolatban, hogy a tengerfenék bányászata veszélyeztetné a térség sérülékeny ökoszisztémáinak biológiai sokféleségét.

The Norwegian government wants to open Arctic waters to deep sea mining 😡

This comes just one day after world leaders – including #Norway – finally adopted a Global Treaty to protect our oceans.

This cannot be allowed to happen. >> https://t.co/0SpcCjJm18#StopDeepSeaMining pic.twitter.com/t6pFQNRxqp

— Greenpeace International (@Greenpeace) June 20, 2023

A Természetvédelmi Világalap (WWF) szintén felhívta a figyelmet a lépésre.

Norway’s #DeepSeaBedMining plans are one of the worst environmental decisions the country has ever made.

The government plans to open an ocean area larger than the UK to mining in the Arctic. This comes a day after countries – including Norway – officially adopted a… pic.twitter.com/nG5MMswKHb

— WWF (@WWF) June 20, 2023

Tudósok cáfolják azokat az állításokat, hogy a mélytengeri bányászat szükséges a zöld átmenethez

Június elején az Európai Akadémiák Tudományos Tanácsadó Testülete (EASAC), amely az uniós tagállamok, valamint Norvégia, Svájc és az Egyesült Királyság nemzeti tudományos akadémiáiból álló szervezet, moratóriumot sürgetett a mélytengeri bányászatra.

Michael Norton, az EASAC környezetvédelmi igazgatója szerint „félrevezető” azt állítani, hogy a mélytengeri bányászat szükséges a zöld energiára való áttéréshez.

Norvégia saját környezetvédelmi ügynöksége pedig aggodalmát fejezte ki a lépéssel kapcsolatban. Azt mondta, hogy a hatásvizsgálat nem nyújt döntési alapot az ásványkincsek kitermelésének engedélyezéséhez.

Miért akarja Norvégia engedélyezni a mélytengeri bányászatot?

Terje Aasland, Norvégia kőolaj- és energiaügyi minisztere egy nyilatkozatában azt mondta, hogy az országnak szüksége van az ásványkincsekre a zöldebb gazdaságra való átálláshoz. Norvégia szerint a lépés összhangban van az ország azon stratégiájával, hogy új gazdasági lehetőségeket keressen, és csökkentse az olaj- és gázipartól való függőségét.

A norvég tengerfenék állítólag gazdag ásványi anyagokban, többek között rézben, cinkben, mangánban és kobaltban.

Norvégia, amely hatalmas kőolaj- és földgáztartalmai miatt a világ egyik leggazdagabb országa, jelentős ásványkincsekkel rendelkezik a tengerfenéken, és ezek kitermelése „új és fontos iparággá” válhat az ország számára – közölte a kőolaj- és energiaügyi minisztérium.

Ha bebizonyosodik, hogy a kitermelés jövedelmező, és ha fenntartható módon lehet végezni, a tengerfenéken folytatott ásványi nyersanyag-kitermelés erősítheti a gazdaságot, beleértve a norvégiai foglalkoztatást, miközben biztosíthatja a világ fenntartható energiára való átállásához szükséges létfontosságú fémek utánpótlását – tette hozzá a minisztérium.

Norvégia lépése egy hónappal a Nemzetközi Tengerfenék Hatóságnak a jamaicai Kingstonban tartandó ülése előtt történt, amelyen azt a kényes kérdést fogják megvitatni, hogy szabad-e ipari méretű kitermelést folytatni az értékes ásványi anyagokból az óceán mélyéről.

Kiemelt kép forrása: Canva