A Norvégia délnyugati részén felfedezett hatalmas foszfátlelőhelyek elég nagyok lehetnek ahhoz, hogy legalább 50 évig ellássák az elektromos járműveket, a napelemeket és a műtrágyagyártást – írja az Euronews Green.
Az értékes ércet 2018-ban fedezte fel a Norge Mining, majd májusban hozta nyilvánosságra, hogy 70 milliárd tonna nyersanyagot talált.
A foszfát gazdag foszforban, amely számos zöld technológia, valamint a műtrágya kulcsfontosságú összetevője. A felfedezés kulcsfontosságú időpontban történt, amikor Európa éppen ellátási problémákkal küzd.
2012-ben Hága jelentést adott ki, amelyben a közelgő foszfáthiányra figyelmeztetett. A kémiai anyag legnagyobb lelőhelye Oroszország kezében van, de az orosz-ukrán háború óta a behozatalt korlátozzák.
Marokkó, Kína, Irán és Szíria is nagy lelőhelyekkel rendelkezik, de a háborúnak még mindig kihatása van erre, ami a műtrágya árának emelkedésében mutatkozik meg.
A Bristoli Egyetem professzora, Penny Johnes még nyersebben fogalmazott, szerinte „foszfor nélkül nincs élet a Földön.”
A foszfát alapú műtrágya nélkülözhetetlenné vált a globális élelmiszertermelés biztosításához. A foszfát megfogyatkozása azonban összefüggésbe hozható a halállományt veszélyeztető és a bolygót felmelegítő metánt termelő algavirágzással is.
A Norvégia délnyugati részén felfedezett hatalmas foszfátlelőhelyek elég nagyok lehetnek ahhoz, hogy legalább 50 évig ellássák az elektromos járműveket, a napelemeket és a műtrágyagyártást. (Fotó: Canva)
A Skandináviában talált új lelőhelyek elméletileg akár 50 évig is elláthatnák a globális keresletet az akkumulátorok és napelemek iránt – erősítette meg a Norge Mining.
A felfedezést követően Jan Christian Vestre, Norvégia kereskedelmi és ipari minisztere azt mondta, hogy Norvégiának kötelessége kifejlesztenie „a világ legfenntarthatóbb ásványi nyersanyagiparát”.
Ez azonban nem lesz kis feladat, hiszen a világgazdaság évente 45 millió tonna foszfort használ fel. A bányászatot követően az érc foszforsavvá dolgozható fel, és számos felhasználási területet, többek között lítium-vas-foszfát akkumulátorokat és állati takarmányt biztosít.
„Amikor Európában találunk egy ilyen nagyságrendű forrást, akkor az igen csak jelentősnek mondható. Úgy gondoljuk, hogy az általunk kitermelhető foszfor fontos lesz a Nyugat számára – autonómiát biztosíthat” – tette hozzá Michael Wurmser, a Norge Mining alapítója és vezérigazgató-helyettese.
A foszfor finomítása azonban nagyon intenzív szén-dioxid kibocsátással jár, részben ezért is volt az elmúlt években kevés a termelés Európában.
A Norge Mining a termelés környezeti hatásainak ellensúlyozására szén-dioxid-leválasztást és -tárolást tervez, bár e technológiák hatékonyságát gyakran megkérdőjelezik.
Továbbá, nem csak foszfátot fedeztek fel a helyszínen. A kritikus nyersanyagok közül a titán – amelyet gyakran használnak ízületi pótlásokhoz és repülőgépek építéséhez – és a vanádium – amelyet az acél erősítésére használnak – nagy lelőhelyei is jelen voltak.
Kiemelt kép forrása: Pixabay