Egy új kutatásból kiderült, mely európai városok rendelkeznek a legjobb és a legrosszabb környezetbarát közlekedési kapcsolatrendszerekkel – írja az Euronews Green.
A Tiszta Városok Kampánya (CCC), amely több mint 80, a kibocsátásmentes mobilitásért kampányoló szervezetet tömörítő csoport, összesen 42 várost rangsorolt. A közzétett jelentés célja, hogy nyomon kövesse a szén-dioxid-mentesítést ezekben a városokban, az eredmények pedig okoztak meglepetést.
2023 első negyedévében a CCC hálózata a Ricardo Energy & Environment fenntarthatósági tanácsadó céggel közösen megkezdte az adatok gyűjtését az összes bemutatott helyszínről.
Ezután minden egyes helyszínt tízes skálán értékeltek különböző tényezők alapján, többek között a megosztott elektromos autók, kerékpárok és e-rollerek elérhetősége, a használatban lévő zéró emissziós buszok száma és az elektromos töltőpontok mennyisége alapján.
Magukat a városokat azért választották ki, mert a városi mobilitási vitában részt vesznek, és kellő mennyiségű adat áll rendelkezésre róluk. A legkisebb bevont város a 195 ezer lakosú Lille, a legnagyobb pedig a közel 9 millió lakosú London volt.
Ha környezetbarát tömegközlekedésről van szó, sokakat nem fog meglepni, hogy a tíz legjobb város közé Dánia, Norvégia és Svédország városai kerültek be.
Koppenhága vezeti a listát, amelyet Oslo, Párizs, Amszterdam, Hamburg és Helsinki követ. Milánó a hetedik, Lyon, Ljubljana és Lisszabon pedig szintén előkelő helyeken végeztek.
Párizs, Helsinki, Lisszabon és Brüsszel egyaránt tíz pontot kapott a megosztott kerékpárok és e-rollerek rangsorában, míg Koppenhága, Amszterdam és Ljubljana ugyanezt az eredményt érte el az elektromos autók megosztása terén.
Egyetlen város sem kapott teljes pontszámot a nulla károsanyag-kibocsátású buszok terén. Az öt legrosszabb eredményt elért városok pedig: Edinburgh, Birmingham, Granada, Dublin és végül Manchester.
Ami meglepő, hogy a CCC tágabb értelemben vett városi mobilitási rangsorjelentésével összehasonlítva olyan városok teljesítenek jobban, mint Milánó, Ljubljana, Budapest és Szófia. Ez azt mutatja, hogy a megosztott és zéró emissziójú közlekedésben való előrelépést nem feltétlenül a finanszírozás korlátozza.
A jelentés rámutat a helyi vezetés fontosságára is, a zéró kibocsátású tömegközlekedés felé való haladásban.
Ez nem elsősorban a több pénzről szól az igazgató szerint, azok a városok, amelyek nem tartoznak a leggazdagabbak közé, jó szabályozási keretek és előremutató tervezés révén messze felülmúlták társaikat.
A verseny sztárjai – Oslo, Koppenhága és Amszterdam – továbbra is jó úton haladnak afelé, hogy 2030-ra teljesen kibocsátásmentes tömegközlekedési rendszerrel rendelkezzenek.
Kiemelt kép forrása: Canva
S.Rita
