A folyamatban lévő energiaválság és a gazdasági visszaesés várhatóan lassítja a globális energiaigény növekedését 2023-ban, de a 2024-ben valószínűsíthető fellendülés azt jelenti, hogy több megújuló kapacitást kell kiépíteni – közölte a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) szerdán.

Az energiafogyasztás globális növekedési üteme a 2022-es 2,3%-ról 2023-ra valamivel kevesebb mint 2%-ra lassul, ami szintén elmarad a COVID 19 előtti ötéves 2,4%-os átlagtól – írja a Reuters.

Az IEA adatai szerint 2024-re a gazdasági kilátások javulásával a ráta várhatóan 3,3%-ra emelkedik.

Megújulók a növekedés hátterében

A párizsi székhelyű ügynökség előrejelzése szerint a megújuló energiaforrások fedezik az idén és jövőre várható növekedést, és a megújuló forrásokból származó energia jövőre először meghaladja majd a teljes globális energiaellátás egyharmadát. A vízenergia azonban visszaesett, az 1990-2016-os adatokhoz képest 2020-2022-ben mintegy 2%-kal csökken, ami mintegy 240 terawattórát, vagyis Spanyolország éves fogyasztását jelenti.

A megújuló energiaforrások növekedésének hozzá kell járulnia a globális kibocsátás csökkentéséhez, mivel a Kínában és Indiában bekövetkező kibocsátásnövekedést várhatóan ellensúlyozza a csökkenés más országokban, ahol a megújuló energiaforrások elterjedése növekszik, és a földgáz továbbra is felváltja a szenet – tették hozzá.

Az energiafogyasztás globális növekedési üteme a 2022-es 2,3%-ról 2023-ra valamivel kevesebb mint 2%-ra lassul, ami szintén elmarad a COVID 19 előtti ötéves 2,4%-os átlagtól. (Fotó: Canva)

Mi a helyzet, Európa?

Az IEA adatai szerint az energiatermelésből származó kibocsátások teljes csökkenésének 40%-a egyedül az Európai Unióra esik.

Az idei év első felében az EU-ban 6%-kal csökkent az energiaigény, mivel az energiaigényes iparágak, köztük az alumínium-, acél-, papír- és vegyipar a magas árak miatt csökkentették a felhasználást. Az IEA szerint a viszonylag enyhe télnek is korlátozottabb hatása volt a kereslet csökkentésére.

A nagykereskedelmi villamosenergia-árak, jelentősen csökkentek a tavalyi rekordokhoz képest az Ukrajna oroszországi megszállása okozta zavarok miatt, de az átlagárak Európában még mindig több mint kétszerese a 2019-es szintnek, Indiában 80%-kal, Japánban pedig több mint 30%-kal emelkedtek.

Élet Európán túl

Az Egyesült Államokban az árak csaknem a 2019-es szintre estek vissza. Az ország kereslete a lassuló gazdasági növekedés miatt 2023-ban várhatóan 1,7%-kal csökken, majd 2024-ben a 2022-es 2,6%-os szintről 2%-ra emelkedik.

Kínában a kereslet várhatóan 5,3%-kal nő 2023-ban és 5,1%-kal 2024-ben, a 2022-es mérsékelt, 3,7%-os növekedés után – derül ki az IEA adataiból. A nyári hőhullámokkal való megbirkózás érdekében a hűtés fokozott használata várhatóan az idén ott is a keresletnövekedés motorja lesz.

India fogyasztása 2023-ban várhatóan 6,8%-kal, 2024-ben pedig 6,1%-kal nő – ekkor várhatóan meghaladja Japán és Korea fogyasztását együttvéve -, de a 2022-ben mért 8,4%-os növekedéshez képest csökken. A növekedés várhatóan a háztartási készülékek használatának növekedése, az elektromos gépek használatának növekedése, az elektromos járművek számának növekedése és a hűtés iránti nagyobb kereslet miatt következik be.

Kiemelt kép forrása: Canva