A magas hőmérséklet számos problémával jár együtt, az erdőtüzektől, a szárazságtól és az elsivatagosodástól kezdve a hőség okozta halálesetekig. Tudósok és éghajlati szakértők arra figyelmeztetnek, hogy a szélsőséges időjárási jelenségek, például a hőhullámok száma az éghajlatváltozás következtében gyorsan növekednek. Ahogy a hőség idén nyáron is végigsöpör Európán, hőmérsékleti rekordok dőlhetnek meg – írja a Euronews.
2021-ben mérték a jelenlegi legmelegebb hőmérséklet az olaszországi Szicília szigetén fekvő Szirakúzában. A 48,8 Celsius-fok okozta körülmények miatt az egész országban szükségállapotot kellett hirdetni. A Földközi-tengeren átívelő magasnyomású „hőkupola” a szélsőséges időjárási események dominóhatását hozta létre.
Ezt megelőzően 44 évig Görögország tartotta a nem kívánt rekordot. Athénban 1977-ben 48 Celsius-fokot mértek, míg Dél-Európa más részein is 40 C feletti hőmérséklet uralkodott.
Portugáliában 2003-ban 47,3 Celsius-fokot mutattak a hőmérők az Amareleja délkeleti kisvárosban, majd 2021-ben Spanyolországban 47,6 Celsius-fokot mértek. 1961-es feljegyzések óta a tavalyi év volt Spanyolország legmelegebb éve és természetesen a legszárazabb is, annak ellenére, hogy a La Niña időjárási jelenség enyhén csökkentette a globális átlaghőmérsékletet.
A magas hőmérséklet számos problémával jár együtt, az erdőtüzektől, a szárazságtól és az elsivatagosodástól kezdve a hőség okozta halálesetekig. (Fotó: Canva)
Európa északi részét tekintve Izland a kontinens egyik leghidegebb országa, ahol 1939-ben dőlt meg a hőségrekord, amikor is 30,5 C-fokos hőmérsékletet regisztráltak. Izlandtól délre haladva, a változékony és csapadékos Írországban rögzítették a 19. század európai legmagasabb hőmérsékleti rekordját, ami 1887-ben 33,3 Celsius-fok volt.
És ahogy belépünk a folyamatos globális felmelegedéssel kombinált El Niño időjárási ciklusba, úgy tűnik, hogy további hőrekordok fognak megdőlni. Az ENSZ Meteorológiai Világszervezetének (WMO) és az Európai Kopernikusz-hálózatnak az év elején közzétett jelentése szerint a kontinens a globális átlag kétszeresére melegszik az 1980-as évek óta. A WMO adatai szerint 18 európai országban jegyezték fel a legmagasabb hőmérsékletet 2010 óta.
Annak ellenére, hogy az elmúlt 13 évben gyakran születtek új rekordok, ezek ellenőrzése azonban nem egy gyors folyamat. A WMO globális időjárási és éghajlati szélsőséges archívumot tart fenn, amely rögzíti a hőmérsékletet, a nyomást, a csapadékot, a jégesőt, a szárazságot, a szelet, a villámlást és az időjárással összefüggő halálozási adatokat.
Mindezen folyamatok lefolyása igazán időigényes. Ilyenkor a szervezet felveszi a kapcsolatot annak az országnak a meteorológiai szolgálatával, ahol feltehetően rekord történt, hogy információkat gyűjtsön be, például a használt berendezésekről és a megfigyelési gyakorlatokról.
gy szakértői bizottság hat-kilenc hónapon keresztül vizsgálja meg ezeket az információkat, majd ezt követően megállapítást javasol a bizottság a WMO-nak, ahol elfogadják vagy elutasítják az új adatot.
A folyamat időigényességét jól mutatja az előbb említett szicíliai rekordpélda, ahol 2021-ben rögzítették a legmagasabb hőmérsékletet, amit előzetesen el is fogadtak, de valójában csak ezen a héten erősítette meg a WMO.
A világ jelenlegi csúcshőmérsékletét, 56,7 Celsius-fokot, 1913. július 10-én mérték az amerikai Death Valley-ben, de évekig azt hitték, hogy a valaha volt legmagasabb hőmérsékletet 1922-ben Líbiában rögzítették 58 Celsius-fokkal, amíg a WMO vizsgálatot nem végzett 2010 és 2012 között a méréssel kapcsolatban.
Kiemelt kép forrása: Canva
S.Rita
