Az alábbiakban a Reuters nyomán néhány részletet közlünk Oroszország legfontosabb nyersanyagexportjairól és a fekete-tengeri exportútvonalak jelentőségéről.
Oroszország az Azovi-tengert a Fekete-tengerrel összekötő Kercsi-szoroson keresztül tartályhajókon keresztül cseppfolyósított földgázt (LPG) exportál. A fekete-tengeri Taman kikötő Oroszország teljes LPG-exportjának mintegy 7,5%-át adja.
Oroszország a világ legnagyobb búzaexportőre, elsősorban Afrikába és a Közel-Keletre. Emellett jelentős kukorica- és árpaexportőr is. Jelenleg betakarítja az új termést, ami azt jelenti, hogy több millió tonna gabona áll majd rendelkezésre az elkövetkező hónapokban exportra.
Oroszország fekete-tengeri gabonatermináljai az ország gabonaexportjának mintegy 70%-át bonyolítják le. Ezek közé tartozik Novorosszijszk és Taman kikötője.
Az Azovi-tengeri kikötők bonyolítják le az orosz gabonaexport fennmaradó 30%-át. A Kercsi-szoroson áthaladó hajók hajózását azután befolyásolták, hogy Oroszország július 16-án felfüggesztette a közlekedést, Ukrajna pedig csütörtökön közölte, hogy a hajózás veszélyes, bár csütörtökön több hajó is közlekedett ott.
Oroszország az előrejelzések szerint 47,5 millió tonna búzát fog exportálni a július 1-jén kezdődött új, 2023/24-es gazdasági szezonban – közölte az amerikai mezőgazdasági minisztérium.
Oroszország a Novorosszijszk közelében lévő fekete-tengeri Szeszkarisz terminálról exportálja olaját, míg a Kaszpi-tengeri Csővezeték Konzorcium (CPC), amely a globális olaj mintegy 1%-át kezeli, a közeli Juzsnyaja Ozerejevka terminálról szállítja az olajat.
A CPC tavaly 58,7 millió tonna (1,2 millió hordó/nap) olajat kezelt a terminálról, míg a Szeszkarisz éves kapacitása 40 millió tonna (800 000 hordó/nap).
Kiemelt kép forrása: Canva