A rekordhőmérsékletű napok rávilágítottak arra, hogy városaink mennyire nincsenek felkészülve a 40°C-os hőmérséklet kezelésére. Ezzel ellentétben viszont még inkább megbecsültük azokat a részeket, amelyek enyhülést nyújtanak: a fákkal szegélyezett utcákat, a lombos parkokat, a partszakaszokat és a légkondicionált nyilvános helyeket – írja az Euronews.
Az úgynevezett „városi hősziget” hatás miatt a városokban sokkal melegebb van, mint az ország más részein, mivel a hő a magas épületek között reked, az aszfalt és a beton pedig magába szívja. Ezért innovatív intézkedésekre van szükség a városok lehűtéséhez.
Londontól Lisszabonig nem minden város egyformán élte meg a hőhullámot. Mit tanulhatunk tehát azoktól, amelyek élen járnak az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásban?
Európa nagy része szenved a Charon hőhullám perzselő hatásaitól. (Fotó: Canva)
Bécs a világ legélhetőbb városa az Economist Intelligence Unit globális élhetőségi indexe szerint. Az éghajlatváltozás mérséklése terén is magas pontszámot ért el, mivel az osztrák főváros először 1999-ben készített klímatervet, 2018-ban pedig Európa egyik első városa lett, amely stratégiát dolgozott ki a városi hőség felismerésére és leküzdésére.
Amikor a hőség túlságosan nyomasztóvá válik, a lakosok olyan utcákon sétálhatnak, amelyek párakapukkal hűsítik őket.
Ezek a „hűvös utcák” (cool straßen) csak egy részét képezik az önkormányzat közinfrastruktúra-tervének. A város új kerékpárút-hálózatot is bevezetett, hogy vonzóbbá tegye a hőt termelő (és szennyező) autók elhagyását, és ígéretet tett arra, hogy évente 4500 új fát ültet.
Amellett, hogy új elemekkel bővíti a várost, Bécs ragaszkodik ahhoz, ami működik. Még mindig több mint 1000 nyilvános ivókút van, és megőrizte az 1920-as években épült városi uszodák kiterjedt hálózatát.
Dubrovnik is gyönyörű ivókutakkal rendelkezik, és mivel a tengerparton fekszik, a nagy falakon átjárókat épített, hogy a lakosok és a turisták gyorsan hozzáférjenek, ha hűsölni szeretnének.
Frankfurt, a korábbi „Fák európai városa” győztes város, már most is jól teljesít a zöldfelületi lefedettség terén. Egy nemrégiben készült műholdas tanulmány szerint a fák nyáron akár 12°C-kal is csökkenthetik a felszíni hőmérsékletet, így a közterületeken található mintegy 200 000 fa határozottan jót tesz a pénzügyi fővárosnak.
Mivel Németország egyik legmelegebb városa, szükség volt néhány jelentős átalakításra is. Frankfurtban szellőzőfolyosók, azaz „Luftleitbahnen”-ek vannak: olyan területrészek, ahol nincsenek magas épületek, illetve nagy kiterjedésű fák, hogy a környező területekről hűvösebb levegőt szívjanak be.
A Nidda folyón átvezető Luftleitbahn például nyári éjszakákon másodpercenként akár 40 000 m3 hideg levegőt is beenged a városba.
Ezen túlmenően Frankfurt megköveteli, hogy bizonyos új épületek „zöld”, növényekkel borított tetővel rendelkezzenek. Ezek a napsütéses napokon akár 40 °C-kal is hűvösebbek lehetnek, mint a hagyományos tetők.
Londontól Lisszabonig nem minden város egyformán élte meg a hőhullámot. Mit tanulhatunk tehát azoktól, amelyek élen járnak az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásban? (Fotó: Canva)
Spanyolországban egy bizonyos pontig forró nyári napok várhatók.
Tavaly Madrid belvárosában megdőlt az eddigi 40,7 °C-os melegrekord – amelyet csak egy évvel korábban állítottak fel. Az időjárás-állomás, amely ezt feljegyezte, több mint 100 éves.
És bár a mediterránok már régóta a hőséghez igazítják a munkájukat és a társadalmi életüket, így korábban kezdik a napot és délutáni sziesztát tartanak, ez a szabadság nem mindenkinek adatik meg. Egy 60 éves madridi utcaseprő tavaly tragikus módon hőgutában halt meg, miután előző nap összeesett munka közben.
A hőhullámokat nem minden polgár éli meg egyformán. Az alacsonyabb jövedelmű területeken élők sokkal kisebb valószínűséggel rendelkeznek megfelelően szigetelt lakásokkal és hozzáféréssel hűvös, zöld területekhez.
Madrid a jelenlegi hőhullám idején légkondicionált közterületeken, például könyvtárakban és közösségi központokban nyitott klímabunkereket, hogy megpróbáljon javítani a helyzeten, és létrehozott egy alkalmazást, amely felgyorsítja a belépést a város uszodáiba.
A város lehűtésére hosszú távú stratégia is létezik. A 2019-es „Színes madridi sziget” terv keretében 75 km hosszú „zöldövezetet” építenek a főváros körül. A közeli területekről készült termográfiai felvételek azt mutatják, hogy a talajhőmérséklet két év alatt máris 2°C-kal csökkent – írja a Politico.
A városok számos más módon is védekezhetnek a túl forró napokon. Nürnbergben például a villamosvonalakat fűvel borították be, hogy lehűtsék őket.
Norwich építészmérnökei 100 szociális bérlakást építettek észak-déli tájolással, a déli ablakokon vízszintes árnyékolóval, hogy távol tartsák a legnagyobb hőséget. A Goldsmith Street ritka példa az Egyesült Királyságban a nyári és téli időszakra egyaránt hatékonyan kialakított házakra.
Jobb lakhatás és humánusabb épített környezet, zöld közlekedés, fák és vízfelületek: ezek az éghajlathoz alkalmazkodó városok legfontosabb alapelvei. De eltérő éghajlat és történelmi adottságok mellett honnan tudják az európai vezetők és várostervezők, hogy pontosan mit is kell tenniük?
Heatwave, you say?
Now, if only there was a quick, easy, and relatively cheap solution, that could also deliver other benefits such as reduced crime and improved mental and physical health for our citizens…🤔 pic.twitter.com/WuAicLhIaV
— Jon Burke 🌍 (@jonburkeUK) July 20, 2022
A több fa több fronton is győzelmet jelent. De segít például tudni, hogy 40 százalékos utcai lombkoronaszint szükséges ahhoz, hogy a zöld várostervezési szakértő, Jon Burke szerint „a természet legfejlettebb légkondicionáló technológiája” valóban maximálisan kiaknázza a fák előnyeit.
Fontos számításokat kell végezni a nyilvánvalóan esztétikai javulást is jelentő kérdésekkel kapcsolatban. A C40 Cool Cities Network (C40 Hűvös Városok Hálózata) az egyik szervezet, amely ezen a vonalon dolgozik. Segített a „Hőálló városok” eszköz kifejlesztésében, amely lehetővé teszi a döntéshozók számára, hogy számszerűsítsék az egyes parkok és zöld infrastruktúrák, folyók, tavak, hűvös és vegetatív felületek pontos előnyeit.
Kiemelt kép forrása: Canva
Devenyi Dalma
