Az elektromos autók jók, a benzinesek rosszak. Úgy tűnik, ez az uralkodó üzenet manapság, amelyet mind az autóipar, mind a kormányok a világ minden táján közvetítenek. A legtöbb ember ma már elfogadja, hogy az éghajlatváltozás valós, és hogy a globális CO2-termelés csökkentése az egyik módja annak, hogy megpróbáljuk felvenni a harcot ellene, és esélyt adjunk utódainknak egy halványan normális életre.

Ezért van értelme a fosszilis tüzelőanyaggal működő autókról az elektromos meghajtásúakra való átállásnak – feltéve, hogy a szükséges villamos energiát tisztán állítják elő, ami nem mindig van így – írja a Carscoops. Németország tavaly újraindította néhány széntüzelésű erőművét, hogy ellensúlyozza az orosz vezetékes gáz elvesztését, és a világ számos országa még mindig nagymértékben függ a fosszilis tüzelőanyagoktól az energiatermelésben.

Van értelme a fosszilis tüzelőanyaggal működő autókról az elektromos meghajtásúakra való átállásnak – feltéve, hogy a szükséges villamos energiát tisztán állítják elő. (Fotó: Canva)

Az elektromos autók sem ártatlanok

A kibocsátások egy másik fajtája áll David Zipper nemrégiben megjelent cikkének középpontjában a The Atlantic című lapban. Emlékeztet minket arra, hogy bár az elektromos autók nem bocsátanak ki kipufogógázt, más mérgező anyagokat juttatnak a környezetbe, akárcsak a belső égésű autók, csak még nagyobb mennyiségben.

Gumiabroncs-kibocsátásról beszélünk, és ez alatt nem olyan füstfelhőkre gondolunk, amelyeket a V8-as szedánok ontanak a versenypályákon. A kibocsátások, amelyekről itt szó van, sokkal kevésbé láthatóak, de rendkívül mérgezőek, és pusztán azáltal keletkeznek, hogy a gumiabroncsok szabályos sebességgel gurulnak végig az úttesten.

Ezek a részecskék a levegőben lebegve a tüdőnkbe és a vizeinkbe jutnak, egészségügyi problémákat okozva az embereknek és az élővilágnak. A Washingtoni Egyetem 2020-as tanulmánya az északnyugati süllőpopulációk összeomlását a 6PPD nevű vegyi anyagra vezette vissza, amelyet a gumiabroncsokhoz adnak a kopási arány csökkentése érdekében, és a részecskéket légzési problémákkal, vese- és idegrendszeri károsodással és születési rendellenességekkel is összefüggésbe hozták az embereknél.

Talán mégsem az autók a gonosztevők… (Fotó: Canva)

Ki a hibás?

Több mint valószínű, hogy az ön járműve is kiveszi a részét az ilyen jellegű szennyezésben, függetlenül attól, hogy elektromos vagy belső égésű motorral hajtott. A The Atlantic azonban emlékeztet minket arra, hogy az elektromos még nagyobb bűnösök, köszönhetően a nagyobb önsúlyuknak és az ebből eredő nagyobb gumikopásnak.

Persze, lehet azzal érvelni, hogy az egyre nagyobb SUV-k és a személygépkocsiktól való eltávolodás trendje is felelős a megnövekedett szennyezési szintekért, és az is igaz, hogy egy belső égésű SUV nagyobb súlyú lehet, mint egy elektromos autó.

De ha összehasonlítjuk a hasonlót a hasonlóval – elektromos és belső égésű autók, elektromos és belső égésű terepjárók -, az elektromosak mindig nehezebbek.

Talán nem lesznek mindig azok. Az akkumulátortechnológia gyorsan fejlődik, és a jövőbeni elektromos autók valószínűleg energiatakarékosabb energiacellákkal rendelkeznek majd, amelyek kisebb helyet foglalnak el és kisebb tömeggel járulnak hozzá az elektromos autókhoz, mint a maiak. A gyártók mindent megtesznek a jelenleg rendelkezésükre álló anyagok és technológiák felhasználásával – és ebbe a gumiabroncsok is beletartoznak.

Talán mégsem az autók a gonosztevők, mert az autóink egyetlen eleme, amely a jelek szerint a legkevésbé változott az elmúlt öt évtizedben, az a négy gumikerék, amelyen gurulnak…

Kiemelt kép forrása: Canva