A világ legnagyobb olajimportőre a hivatalos adatokon alapuló számítások szerint júniusban napi 2,1 millió hordóval (barrel per day, azaz bpd) növelte kereskedelmi vagy stratégiai készleteit – írja a Reuters.
Ez a májusi 1,77 millió bpd-hez képest emelkedett, és a legmagasabb érték volt 2020 júniusa óta, amikor a finomítók a COVID-19 járvány kezdeti szakaszában a globális kereslet összeomlásával a nyersolajárak három évtizedes mélypontra zuhantak, és a kínaiak emelték az importot.
Kína nem hozza nyilvánosságra a stratégiai és kereskedelmi készletekbe vagy azokból kiáramló nyersolaj mennyiségét, de becslést lehet készíteni, ha a feldolgozott nyersolaj mennyiségét levonjuk az importból és a hazai termelésből rendelkezésre álló nyersolaj teljes mennyiségéből.
Kína júniusban három év óta a legmagasabb szintre növelte nyersolajkészleteit, kihasználva az olcsó orosz nyersolajat. (Fotó: Canva)
A kínai finomítók júniusban 60,95 millió tonnát dolgoztak fel, ami 14,83 millió bpd-nek felel meg, a Nemzeti Statisztikai Hivatal július 17-én közzétett adatai szerint. Ez 10,2%-kal haladta meg a 2022-es év azonos hónapját, és ez volt a második legmagasabb havi mennyiség, amelyet csak a márciusi 14,91 millió bpd-nyi mennyiség szorított háttérbe. A finomítók rendelkezésére álló nyersolaj mennyisége 16,93 millió bpd volt, amely 12,67 millió bpd importból és 4,26 millió bpd hazai termelésből állt. Ha a finomítói átmenő mennyiséget levonjuk a rendelkezésre álló összes nyersolajból, akkor 2,1 millió bpd többlet marad, amely a tárolásra rendelkezésre állt.
Az év első öt hónapjában Kína mintegy 950 000 bpd-vel növelte készleteit, ami 28%-os növekedést jelent 2022 egészét tekintve a 740 000 bpd-hez képest.
A tárolási számok azt mutatják, hogy Kína az év első felében bőséges készleteket halmozott fel, még akkor is, amikor a finomítói feldolgozás növekedett. A piac számára az a kérdés, hogy a kínai finomítók mit fognak kezdeni a tárolótartályaikban lévő összes extra olajjal, és a válasz valószínűleg nagyban függ attól, hogy mi történik a globális árakkal. A 2023-ra vonatkozó uralkodó piaci narratíva eddig az a széles körű várakozás volt, hogy a globális nyersolajkereslet erőteljesen emelkedik, Kína vezetésével, különösen az év második felében.
A Nemzetközi Energiaügynökség július 13-án 2,2 millió bpd-re csökkentette a globális kereslet növekedésére vonatkozó előrejelzését 2023-ra vonatkozóan, ami 220 000 bpd-vel kevesebb, mint a korábbi becslése, gazdasági ellenszélre hivatkozva.
A 2,2 millió bpd növekedés azonban még mindig erőteljes, és az olajpiac jelentős szűkülését feltételezi a második félévben.
A Szaúd-Arábia és Oroszország által vezetett OPEC+ termelői csoport a piac stabilizálására tett lépésekként jellemzett erőfeszítései során csökkentette a kitermelést, bár széles körben úgy vélik, hogy az exportáló szövetség célja, hogy az olajárakat legalább 75 dolláron, ha nem magasabb szinten tartsa hordónként.
2020 júniusa óta nem láttunk ilyen magas számokat, amikor a finomítók a COVID-19 járvány kezdeti szakaszában a globális kereslet összeomlásával a nyersolajárak három évtizedes mélypontra zuhantak, és a kínaiak emelték az importot. (Fotó: Canva)
Ha az erős második félévi keresletről szóló piaci narratíva a termelés korlátozásával párosulva helytálló, akkor ez azt jelenti, hogy az olajárak a jelenlegi 83,29 dolláros hordónkénti árról emelkedni fognak a globális referencia Brent határidős ügyletek esetében. Ha ez a helyzet, a kínai finomítóknak most lehetőségük van arra, hogy csökkentsék az importot és felhasználják bőséges készleteiket.
Ez egyrészt csökkentené az importszámláikat, másrészt pedig a globális olajkeresletet, és némi nyomást gyakorolna az olajárakra.
Ha azonban az olajárak továbbra is a széles, 70-80 dolláros hordónkénti sávban maradnak, a kínai finomítók úgy dönthetnek, hogy a jelenlegi erőteljes ütemben folytatják az importot.
Egyre világosabbá válik, hogy a Kína által erősen diszkontált nyersolaj mennyisége eléri a maximumot.
Kína júniusban rekordmennyiségű orosz nyersolajat importált, a hivatalos adatok szerint 2,56 millió bpd érkezett, ami 44%-kal több, mint a tavalyi év azonos hónapjában. Az idei év első felében az Oroszországból származó import 22%-kal nőtt a 2022-es év azonos időszakához képest.
A kedvezményes árú orosz olaj mellett Kína Iránból is vásárol nyersolajat, bár ez a hivatalos adatokban nagyrészt más nemzetek behozatalának van álcázva. Mind az orosz, mind az iráni nyersolaj más fajtákhoz képest árengedménnyel kel el, mivel ezek az országok különböző nyugati szankciók alatt állnak, Oroszország az ukrajnai inváziója miatt, Irán pedig a folyamatban lévő atomprogramja miatt.
Ha Kína nem tud több kedvezményes olajat szerezni, akkor az elkövetkező hónapokban csökkentheti az import mennyiségét is, mivel a finomítók inkább a készleteket használják fel, minthogy túl magasnak ítélt árakat fizessenek.
Kiemelt kép forrása: Canva
Devenyi Dalma
