A Földközi-tengeri hőhullámokat figyelő szolgálat adatai megerősítették, hogy a tenger hőmérséklete kedden új rekordot döntött. A magasabb vízhőmérséklet miatt a tengeri élővilág veszélyben lesz, hasonlóan a 2015 és 2019 közötti hőhullámokhoz, amikor 50 faj, köztük puhatestűek és korallok pusztulása volt jelentős hatással – írja az Euronews.
Az óceánok felmelegedésének hatása az őszi és téli hónapokban is érezhető lesz, amikor a Földközi-tenger leadja a jelenleg visszatartott hőt, és ezzel felerősödhetnek a viharok.
A tenger által felszabaduló példátlan hő nemcsak Dél-Európában, hanem a kontinens nagy részén is heves esőzéseket válthat ki, mivel a Földközi-tenger Európa nagy része számára hő- és nedvességforrásként működik.
A magasabb vízhőmérséklet miatt a tengeri élővilág veszélyben lesz, hasonlóan a 2015 és 2019 közötti hőhullámokhoz, amikor 50 faj, köztük puhatestűek és korallok pusztulása volt jelentős hatással. (Fotó: Canva)
Az idei nyáron Európa-szerte szélsőséges időjárási események történtek, az intenzív erdőtüzektől és hőhullámoktól kezdve a hirtelen áradásokon át a jégesőkig. A múlt heti észak-olaszországi jégeső-viharokban legalább 110 ember sérült meg, amikor teniszlabda nagyságú jégdarabok zúdultak az észak-olaszországi Lombardia kisvárosaira.
Míg Dél-Olaszországban a hőmérséklet 46 Celsius-fok fölé emelkedett, egyes római kórházakban 20-25 százalékkal több ember érkezett a sürgősségi osztályokra kiszáradás vagy más, hőséggel összefüggő betegségek miatt. Horvátországban a hasonló hőhullám hat ember halálát okozta.
Görögországban több szigeten, köztük Korfun és Rodoszon is erdőtüzek pusztítottak, több ezer embert kényszerítve evakuálásra. Spanyolországban az északkeleti Zaragoza városában villámárvizek okoztak pusztítást az utcákon, míg Spanyolország keleti és déli régióinak nagy részét, például Katalóniát és Andalúziát továbbra is szárazság sújtja.
Olaszországot különösen súlyosan érintette az úgynevezett „időjárási ostorcsapás”, amelyet különböző időjárási jelenségek súlyosbítottak.
„A déli a Szahara sivatagból érkezett, amely nagyon száraz és képes hatalmas mennyiségű páratartalmat és nedvességet létrehozni. Ugyanakkor Észak-Európát az Atlanti-óceán északi részéről hűvös és nyugtalan légtömegek érik. A különböző légtömegek ilyen keveredése rendkívül heves viharokat vált ki”.
Dél-Európa nagy része ezen a területen fekszik a két légtömeg vagy sugáráramlat között, amelyek középen találkoznak, ahol Észak-Olaszország középső része fekszik, és az ország déli részén tapasztalható hőhullámokhoz képest súlyos időjárási változásokat okoznak.
A sugáráramlatok konfliktusa a határ menti régiókat is érinti, beleértve Észak-Spanyolországot és a Balkánt, ahol szintén szélsőséges időjárási viszonyok alakultak ki Észak-Európához képest.
Bár ezek az időjárási rendszerek az El Niñóval együtt súlyosbítják az Európában tapasztalt szélsőségeket, az elemzések egyértelmű kapcsolatot mutatnak az ember okozta éghajlatváltozással. A World Weather Attribution csoport arra a következtetésre jutott, hogy a közelmúltbeli európai hőhullámokat legalább 950-szer valószínűbbé tette a globális felmelegedés.
A World Weather Attribution csoport arra a következtetésre jutott, hogy a közelmúltbeli európai hőhullámokat legalább 950-szer valószínűbbé tette a globális felmelegedés. (Fotó: Canva)
Mivel Észak-Európa hűvösebb éghajlata ellentétben áll a déli területek növekvő hőségével, valószínű, hogy a jövőben több szélsőséges időjárási jelenség várható, amit az ember okozta éghajlatváltozás is súlyosbít.
Az Olaszországot, Dél-Európa nagy részét és Észak-Afrikát sújtó hőhullám már hetek óta tart, miközben a Cerberus anticiklon átvonul a kontinensen.